Hagymás István: A mitikus József Attila. Szinkronicitások József Attila életében és életművében (Pilisvörösvár, 2015)
„Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret…”
részről viszont egyfajta határt szab a víznek, meggátolja annak szabad folyását, kordában tartja, fékezi, akadályozza, hogy a folyó, a patak vagy tó, a tenger hullámai átcsapjanak a meder határain. Úgy is felfoghatjuk, mintha a víz és a gát (part) egymást feltételeznék, és állandó kölcsönhatásban volnának egymással. A part (gát) tartaná a vizet, a víz pedig mosná (marná) a partot. Régiesen szokták a partot mart-nak is nevezni. Feltehetőleg a Gát utca táján egykor tényleg gát volt (innen az utcanév) annál is inkább, mivel még ma is közel van ez az utca a Duna partjához. József Attila korában viszont a Ferencvárosi teherpályaudvar választotta el a „partot”, vagyis a Gát utcát az élet vizétől. Talán ezen a helyen érdemes megemlíteni, hogy József Attila életében többször visszatér (természetesen szintén sorsszerűén) ez a „motívumegyüttes”, vagyis a mindenkori lakhelyet vasút, vasúti sorompó (ez is egyfajta gát) választja el a parttól (marttól, gáttól), ill. a víztől. így pl. a Korong utcai lakás közelében volt a halálsorompónak nevezett „rámpa”, szintén közel a Dunához, makói lakása is közel esett a vasúthoz (egyik makói szerelmével rendre a sorompónál randevúztak) és a Maros folyóhoz, és végül, de nem utolsósorban a Balaton-parti Horváth Panzió is nem messze a vasúttól feküdt, s ha József Attila meg szerette volna látni az Élet tavát, vagyis saját magát, szükségszerűen kellett átmennie a vasúti vágányokon, leeresztett sorompónál pedig kénytelen volt a gátat is „áthágni”, ha „közelebb akart kerülni magához”... A másik dolog, ami a gátról eszünkbe kell, hogy jusson (ne feledjük el, hogy még mindig József Attila születésénél bábáskodunk), anatómiai fogalom: nőknél a hüvelynyílás és a végbélnyílás közé eső (al)testrészt értjük alatta. A gát, igen, a gát... József Attila talán egyetlen versébe sem „költötte” bele magát a szót, mégis, mintha a mindenkori gátak lennének számára a megmérettetés helyei életének fordulóinál, lett légyen az születés, szerelem vagy halál... A női, az anyai gát (anyagát) volt kitéve a rettentő terhelésnek a vajúdás során, majd engedte útjára a jövevényt (gát visszafelé olvasva: tág): „1905. április 11-én megszületett a várva várt fiú. Születése majdnem anyjának életébe került - öt és fél kiló volt, amikor világra jött.”20 Aki 1500 év elteltével vállalkozik arra, hogy egy új Attilát szüljön a világnak, az ne számítson könnyű szülésre, de felkészülhet rá, hogy a 20 József Jolán i. m. 6. 17
