Varga József: Bennem a Muravidék. Esszék, tanulmányok (Dunaharaszti, 2010)

A murántúli (Szlovénia) magyar lírikusok téma- és formavilága

A murántúli (Szlovénia) magyar lírikusok téma- és formavilága A Szlovén Szocialista Köztársaságban, a Murántúlon, a jugoszláv-magyar határ közelségében, 33 kisebb­­nagyobb településen őslakosként mintegy 10-12 ezer magyar él. E kis létszámú etnikai közösségi csoport az évszázadok történelmi-politikai változásainak sodrában képes volt megőrizni saját identitását. Sikerült nyelvében, szokásaiban és kultúrájában nemcsak ápolni a reá jellem­ző vonásokat, de a hagyományőrzésen túl még tovább is fejlesztette és gazdagította azokat. Az úgynevezett kétnyelvű területen élő magyarság szellemi és kulturális központja már a legrégibb idők óta is Lendva volt (Halicanum, Alsólendva). E kisvárosnak fontos szerepe volt az egyetemes magyar kultúra és iro­dalom nemzetmegőrző vagy határokat védő életében, különösen a reformáció és a könyvnyomtatás idején. Ha elszórtan is, de akadtak mindig „jeles alkotói", akik vala­milyen formában a magyarság ügyét szolgálták. A második világháború után, az új Jugoszláviában új társadalmi rend született, olyan szocialista közösség, amelyben az előző évek, különösen a két világháború kö­zötti társadalmi-politikai viszonyok teljesen megváltoztak. Egyenlő jogokat kaptak a nemzetek mellett a nemzetisé­gek, vagyis a kisebbségek is. A jogok mellé természete­sen megpróbálták biztosítani annak gyakorlati feltételeit is. A Murántúlon élő magyar nemzetiség irodalmi­kulturális életében, költészetében jelentős határkő 1961. 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom