Varga József: Bennem a Muravidék. Esszék, tanulmányok (Dunaharaszti, 2010)
A murántúli (Szlovénia) magyar lírikusok téma- és formavilága
A murántúli (Szlovénia) magyar lírikusok téma- és formavilága A Szlovén Szocialista Köztársaságban, a Murántúlon, a jugoszláv-magyar határ közelségében, 33 kisebbnagyobb településen őslakosként mintegy 10-12 ezer magyar él. E kis létszámú etnikai közösségi csoport az évszázadok történelmi-politikai változásainak sodrában képes volt megőrizni saját identitását. Sikerült nyelvében, szokásaiban és kultúrájában nemcsak ápolni a reá jellemző vonásokat, de a hagyományőrzésen túl még tovább is fejlesztette és gazdagította azokat. Az úgynevezett kétnyelvű területen élő magyarság szellemi és kulturális központja már a legrégibb idők óta is Lendva volt (Halicanum, Alsólendva). E kisvárosnak fontos szerepe volt az egyetemes magyar kultúra és irodalom nemzetmegőrző vagy határokat védő életében, különösen a reformáció és a könyvnyomtatás idején. Ha elszórtan is, de akadtak mindig „jeles alkotói", akik valamilyen formában a magyarság ügyét szolgálták. A második világháború után, az új Jugoszláviában új társadalmi rend született, olyan szocialista közösség, amelyben az előző évek, különösen a két világháború közötti társadalmi-politikai viszonyok teljesen megváltoztak. Egyenlő jogokat kaptak a nemzetek mellett a nemzetiségek, vagyis a kisebbségek is. A jogok mellé természetesen megpróbálták biztosítani annak gyakorlati feltételeit is. A Murántúlon élő magyar nemzetiség irodalmikulturális életében, költészetében jelentős határkő 1961. 51
