Varga József: A kétnyelvű oktatás Szlovéniában (Dunaharaszti, 2009)

A kétnyelvű oktatás Szlovéniában

szlovén és magyar nemzetiségű tanulót, a tanítás úgy van megszervezve, hogy a tanulók egyformán sajátítsák el mindkét nyelvet és megismerjék mindkét nép történeti és kulturális vívmányait.”

A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Alkotmányának 170. szakasza értelmében „...a polgár szabadon kifejezheti a nemzetiséghez vagy nemzethez való tartozását, nemzeti kultúráját, használhatja anyanyelvét és írását.” A 171. szakasz pedig meghatározza, „...hogy a nemzetiségek tagjainak az Alkotmány és a törvény értelmében joguk van nyelvük és írásuk használatára, amikor jogaikat és kötelességeiket megvalósítják az állami szervek és szervezetek, illetve a közszolgálatok előtt. A jugoszláv népeknek és nemzetiségeknek a törvénnyel összhangban minden köztársaságban és tartományban joguk van a saját nyelvükön való oktatáshoz.”

A Szlovéniában élő őshonos magyaroknak és olaszoknak mint államalkotó kisebbségnek a Szlovén Köztársaság Alkotmánya biztosítja a különjogokat is. Ennek jegyében „...az olasz, illetve magyar nemzetiségnek biztosítja azt a jogát, hogy szabadon használhatja anyanyelvét, kifejezheti és fejlesztheti nemzeti kultúráját, és ebből a célból szervezeteket alapíthat, használhatja nemzeti szimbólumait, és megvalósíthatja az egyéb, az alkotmányban lefektetett jogait.”

2. A kétnyelvű (szlovén-magyar) nevelő-oktató munka megszervezése az alsó-, közép- és felsőfokú muravidéki (szlovéniai) tanintézményekben

Az alsó- és középfokú tanintézményekben a munka úgy van megszervezve, hogy az olyan szellemi és érzelmi alapokat biztosítson a két nemzetbeli (szlovén és magyar) gyermekek és fiatalok nyelvi, szakmai, lélektani

30