Varga József: A kétnyelvű oktatás Szlovéniában (Dunaharaszti, 2009)

Az anyanyelvi műveltség képességfejlesztése a kétnyelvű nevelési-oktatási munkában

idézni, de köztük értékrendet is fel tudnak állítani; esetleg új szempontú alkalmazásrendszert is képesek létrehozni. Amikor viszont a megismerő tevékenység már a cselekvő (kreatív) tevékenység szintjére emelkedik, fontos szerephez jut a gondolkodás. Ez pedig, vagyis a gondolkodás, már ismét nyelvi jellegű, és összefüggésben van az élő beszéddel. Az általános iskolában ez elválaszthatatlan az írástól, olvasástól.

2. 6. Gondolkodás és nyelv - olyan eleme az óvodai nevelésnek, amely döntően meghatározza a gyermekek anyanyelvi értelmi-pszichikai diszpozícióit, illetőleg azok megalapozását. Nemcsak a kétnyelvüségi elvek, de az emberi jogok ellen is vétünk, ha bármilyen okból kifolyólag is, elhanyagoljuk gyermekeink, tanulóink anyanyelvi gondolkodásának a fejlesztését. Ezt pedig csak akkor végezzük el jól a pedagógia és a didaktika szellemében, ha a kétnyelvű óvodáinkban valóban az anyanyelvi gondolkodás és nevelés szolgálatába állítjuk egésznapos foglalkozásunk tartalmi fölépítését, annak szakmai és humánus megoldását.

2. 7. A kétnyelvű óvodákban hamar el kell kezdenünk, de még inkább az általános iskolákban, hogy gyermekeinkben kialakítsuk az érdeklődést az őket körülvevő világ iránt. Úgy kell őket motiválnunk a sokszínű foglalkozásokon belül, hogy a létrehozott, rendszeresen és folyamatosan ébren tartott érdeklődés elvezesse őket a kreatív képességek kialakításához, hatásához. Az alkotóképességek fejlesztésének számtalan módja lehetséges az óvodai nevelőmunkában, az irányított és a szabadfoglalkozású tevékenységek alatt. Itt főleg az egyéni megoldásoknak, az alkotó érdektevékenységnek kell érvényesülniük. Az anyanyelven történő irányítás, serkentés, segítség és értékelés elengedhetetlen az anyanyelvi műveltség és képességek kialakításában, megalapozásában és fejlesztésében.

7