Bence Lajos: Írott szóval a megmaradásért. A szlovéniai magyarság 70 éve (Győr - Lendva, 1994)

A szlovéniai magyar irodalom (1919-1989) - Táj és hagyomány

egy mosolygó, bölccsé érett, halhatatlan kis gyermek. (Szirmok, bimbók, értelek!) Vagy a Minden hajszálgyökerem! című versben: Városon kövek közén satnyán virágzóm. Mert minden hajszálgyökerem ott kinn rekedt a zsályás parlagon, a kakukfüves, csízes völgyeken. A személyes vallomásokat, a tájhoz való kötődést, szinte görcsös ragaszkodást alátámasztja az a visszaemlékezés, amelyet egy őrségi, néprajzi gyűjtőút alkalmával fogalmazott meg egyik tanítványa. A fiatal egyetemi hallgatók által „vend királynak” becézett Pável „úgy járt a szerek világában, oly otthonosan, úgy ismerte nemcsak a roppant összetett paraszti munka ezernyi részfeladatát s temérdek eszközét, de adatközlő­inek, a Visontayaknak és Zsoltároknak, a Bitáknak és Tamaskóknak személyes életét is, úgy, oly természetességgel azonosult a bakhátas határban verítékező őrségi nép gondjaival, hogy rá kellett döbbennünk: tulajdonképpen itt, a természettel viaskodó, roppant kemény paraszti világban érzi otthonosnak magát, itt mozog igazi elemében”. A másik, ugyancsak meghatározó jegye Pável lírájának mély vallásos­sága, messianisztikus hite. Székely András Bertalan a páveli életmű katolikus vonatkozásait vizsgálva jegyzi meg: „A korábbi évfordulók s a centenárium kapcsán sokan méltatták a könyvtár- és múzeumigazgató, a néprajzos, a pedagógus, a szlavista egyetemi tanár, a Vasi Szemle szerkesztője és a költő-műfordító tevékenységét. Egy nézőpont azonban mind ez ideig elsikkadt értékelésekor: nemzetiségi eredete mellett katolikus voltát sem tagadta meg soha, lényegi és magától értetődő vonása maradt egész életútján.” Ennek a hitnek az alapjait, legfőbb tanításait, a patri­arkális, mélyen hívő, ősi erőket őrző vashidegkúti (Cankova) szlovén családból hozta el útravalónak. Bár a későbbiek során - Weöres Sándor szerint - az elvont hitbéli dolgok nemigen foglalkoztatták, költészetében minduntalan felbukkannak bibliai motívumok, képek. Ebből táplálkozik a szegények iránt érzett altruizmusa, szolidaritásérzése, s később gyötrő önvádjának is ebben kell keresnünk alapjait, amikor szomorúan kénytelen bevallani, hogy: 83

Next

/
Oldalképek
Tartalom