Bence Lajos: Írott szóval a megmaradásért. A szlovéniai magyarság 70 éve (Győr - Lendva, 1994)

A szlovéniai magyar irodalom (1919-1989) - Valóságirodalom, tudományos irodalom

magyarság problémáival, főleg a jugoszláviai, ezen belül is a legkisebb számú szlovéniai magyarsággal. Tudományos érdeklődésének első írásos megnyilvánulásai a Világosságban közzétett Nemzetiségi jogok és megvalósulásuk Szlovéniában (1984/3. sz.) és a Naptár 1986-ban megjelentetett Mura-vidék című tanulmánya. Ezt követően ez a „kapcsolat” szinte rendszeressé válik.

A tájjal és az embereivel való kapcsolatról ezeket írja: „Mint a szlovéniai magyar kisebbség szociológiai vonatkozásait vizsgáló társadalomkutató (s ez utóbbi időben a politika munkása) szoros kapcsolatba kerültem e táj népével... Nem túlzás, ha szinte második szülőföldemnek nevezem ezt a földet, s így »tiszteletbeli muravidékinek« tekinthetem magam.” Első interjúkötetében a Varga Sándorral folytatott beszélgetéseket rögzíti abban a reményben, hogy ezekből a muravidéki magyarság utolsó fél évszázadának a története, az itteni magyarság társadalmi és jogi helyzete is kiviláglik. Az „...ezért mind küzdeni kell” című könyv elsősorban tisztelgés a szlovéniai magyar közéleti személyiség előtt, de törlesztés is nemcsak Varga Sándornak, hanem „kibocsátó közösségének is”. „Ahhoz, hogy a földrajzi fekvésből s az itt élő magyarok számbeliségéből adódó hátrányos helyzet legalább csökkenthető legyen, hiteles adatokat kell az érintett nemzetek asztalára tennünk. Csak így követheti a valóságfeltárást a cselekvés, s ekképp lehet kölcsönös a forgalom ama sokat emlegetett, de folyamatos »statikai megerősítést« igénylő hídon...” A kötet az Illyés Alapítvány támogatásával jelent meg Szombathelyen 1990-ben.

1992 őszén jelentette meg A Rábától a Muráig (alcíme: Nemzetiségek egy határ két oldalán) címmel tanulmánykötetét a Püski Kiadónál. Ebben a különböző magyarországi, vajdasági, hazai és tengerentúli folyóiratokban, újságokban elszórtan megjelent tanulmányait, hosszabb-rövidebb cikkeit, tudósításait teszi közzé, azokat, amelyek közvetlenül vagy közvetve a Rába-vidéken élő szlovén kisebbség és a Szlovéniában élő magyar kisebbség társadalmi-politikai, történelmi és jogi helyzetét veszik nagyító alá.

Ezekután szóljunk néhány szót a kötet felosztásáról, szerkezetéről. Az első részben a szlovének közösségi életének néhány aspektusát villantja fel a szerző. Tételesen foglalkozik a hídépítő, költő és műfordító Pável Ágoston munkásságával a centenárium kapcsán, kiemeli honismereti tevékenységének úttörő szerepét. A fejezet záró részében hosszabb tanulmányt szentel e kis népcsoport oktatásának, kulturális fejlődésének,

126