Bence Lajos: Írott szóval a megmaradásért. A szlovéniai magyarság 70 éve (Győr - Lendva, 1994)
A szlovéniai magyar irodalom (1919-1989) - A szlovéniai magyar irodalom
jesebbé tegyék. A közös szerepeltetésnek szimbolikus jelentést szántak: a barátságot, mely az évek múlásával elvbarátsággá nemesedett. „Barátságuk szép példa arra, hogy zajos világunkban (...) kell, hogy legyen egy közös szlovén-magyar érdek, amely mellett a nyelvi akadályok és egyéb zavaró körülmények eltörpülnek, semmivé lesznek” - áll az előszóban. Az emlékezők között Varga József, Szúnyogh Sándor és Gábor Zoltán mellett egy szép, biztató hangú levelet is közöl, a vajdasági magyar irodalom nesztorától, Herceg Jánostól, Szólalj meg költő címmel, amely a háború utáni években jelent meg a Magyar Szóban. „Ezen a tájon gyakran megtörtént, hogy a költő félretette a szárazfát, s megbecsültebb dolog után nézett. Volt, aki okosan cselekedett, csakhogy az nem volt költő.” Az erők összefogásának akadályait elsősorban a távolságban és az elszakítottságban véli felfedezni: „... nagy ez a mi országunk, s mi magyarok akármilyen kevesen is vagyunk benne, sokan szétszórva élünk, és nehéz hírt kapnunk egymásról” - állapítja meg panaszosan. A fentiekből azonban kitűnhet, hogy a muravidéki magyar irodalom kilombosodásának folyamatában a Lendvai Füzeteknek is meghatározó szerep jutott különösen akkor, amikor megfelelő irodalmi orgánum híján a folytonosság megszakadásának veszélye fenyegetett. A melléklettől a folyóiratig „Ha egy új irodalmi folyóirat megjelenik, s ha még ezekben a mostani nehéz időkben, (hát) azt nem lehet egyszerű tartalomismertetővel elintézni, annak örülni kell. Hogy a szlovéniai magyar írók folyóiratot indítottak ... annak meg nem lehet eléggé örülni” - írja a Muratáj első számának megjelenésekor, 1989 tavaszán Burány Nándor a Magyar Sző szombati, kulturális mellékletében, a Kilátóban. A folyóirat megjelenésének a híre azonban nemcsak a Vajdaságban talált nagy visszhangra, hanem az anyaországban is. Budapestről Székely András Bertalan és Juhász György sietett üdvözölni az újszülöttet, Zalából Varga Zoltán köszöntötte elsőként a folyóiratot. Nem kisebb örömöt jelentett itthon a Muravidéken, főleg az írók körében, hiszen, mint említettük, az első kiadóháztól és egyéb politikai orgánumoktól független folyóiratot sikerült útjára indítani. A folyóirat profilját az alcímben fogalmazták meg a szerkesztők, ebben pedig ez áll: irodalmi, művelődési, társadalomtudományi és kritikai fo114
