Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
2. Olvasásszociológia
A muravidéki, vagyis a szlovéniai magyarok anyanyelvű... 69 a terjesztéssel. A magyarországi könyvek mellett a könyvesboltban a muravidéki magyar írók, költők és tudósok könyvei is megvásárolhatók. 1961-től napjainkig közel 100 önálló magyar szépirodalmi és tudományos jellegű könyvet adott ki a muravidéki magyarság, jelentős állami támogatással. Az irodalomszervezés és könyvkiadás a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet keretein belül folyik 1994- től. A Kárpát-medencében létező magyar kisebbségi intézmények közül az MNMI küldi el a legmagasabb kötelespéldányszámban a kiadott könyveket Magyarországra: az OSZK-ba, a megyei könyvtárakba és más kisebbségi intézményeknek, testvérlapokhoz és magánszemélyeknek. 2004-től működik Lendván a Bánffy Központ, amelynek épületében található a Bánffy Könyvesbolt és az internetes irodalmi kávézó - Lendva főutcáján, ahova szívesen várják a magyar könyvek és újságok, a tartalmas művészeti és ismeretterjesztő programok iránt vonzódó polgárokat. Néhány adat rendelkezésünkre áll arról, hogy milyen magyar sajtótermékeket olvas a muravidéki magyarság. A Bánffy Könyvesboltban 26 magyar napilapot, 317 hetilapot és 777 havilapot rendelnek meg. Összesen tehát 1120 példányban kerül magyar sajtótermék megrendelésre, amely nem csekély szám. A muravidéki magyarság 7 különböző napilapot, 42 hetilapot és 81 havilapot rendel meg. Ezenkívül a Népújság, a szlovéniai magyarok hetilapja 1400 példányszámban jelenik meg és 1200 muravidéki család fizet elő rá, vagyis szinte mindegyik muravidéki magyar családban olvassák. A Népújság az idén ünnepeli 50 évfordulóját. A fiatalok részére 2008-tól jelenik meg az IFI elnevezésű ifjúsági lap. Az IFI előzménye a Kelepelő gyermeklap volt, amely 1994-1996 között volt periodicitásban, majd a Népújság mellékleteként jelent meg egészen 2006-ig. A muravidéki magyarság 1988-tól olvassa a Muratáj elnevezésű irodalmi, művelődési, társadalomtudományi és kritikai folyóiratot, amely többnyire a muravidéki alkotók írásait közli. Ezenkívül 2007-től folyamatosan évente négyszer jelenik meg a Lindua, Lendva Község multikulturális, tudományos-társadalomtudományi-irodalmi és képzőművészeti folyóirata. 1961-től napjainkig jelenik meg a Naptár, a szlovéniai magyarok évkönyve, amelyet az év utolsó napján minden Népújság előfizető megkap. 1973-tól évente egyszer jelenik meg a Lendvai Füzetek - Lendavski zvezki kétnyelvű társadalomtudományi periodikum, általában tematikus számokban. Hogy milyen mértékben és hányán olvassák az említett magyar folyóiratokat, ezt nem tudjuk, mivel nem történtek olvasásszociológiai felmérések ezen a területen. Az irodalmi-kulturális-tudományos sajtótermékek olvasása a legcsekélyebb, ha az összes többi sajtótermékhez viszonyítjuk. A legnagyobb arányban a Magyarországról megrendelt havilapokat olvassák. A szlovéniai magyarság fizikai és szellemi kisebbségi létét háromféle szempontból vizsgálhatjuk: a kialakított magyar nemzeti közösségteremetés folyamatában, az egymás mellett élés (együttélés a szlovénekkel, a többségi nemzettel) viszonyrendszerében és az anyaországgal (Magyarországgal), valamint a határon túli közösségekkel kiépített kapcsolatrendszerében. Az európai integráció a muravidéki magyarság számára is lehetőség, hiszen ez az összmagyarság integrációjának a terepe is. Mivel egyre nagyobb azoknak az aránya, akik kettős identitásúnak vallják magukat a magyar nemzetiség köreiből, ez kihat a nemzetiség olvasási kultúrájára is, vagyis a magyar nyelvű könyvek mellett arányosan megnő a szlovén nyelvű könyvek olvasása is. A kisebbségi létben levő magyarok túlélési stratégiájának különböző szintjei léteznek: az első szint a család, majd erre épül az iskola
