Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
1. A muravidéki magyar kiadványok
46 A MURAVIDÉKI MAGYAR KÖNYVEK VILÁGA testantizmust terjesztve. Hoffhalter Rudolf csupán másfél évet élt Alsólendván. Ezalatt segítette a napvilágra Kultsár György prédikációit, Az halálra való készöletről rövid tanóság címmel (Lyndae, 1573). A könyv prédikációkat tartalmaz, amelyeknek témája a Szentírásból vett evangéliumok magyarázatai, vagyis elmélkedések az evangéliumokról. A szerző könyvét Bánffy Miklós főárnak ajánlotta. A tudomány és részben a diplomácia nyelve továbbra is a latin maradt aló. században, de az irodalomban a reformáció végleg uralomra juttatta a magyar nyelvet. A reformáció hamar kialakította a kulturális élet új formáit, és új tartalmat adott neki. A nemzeti nyelvnek a fejlődése pedig előkészítette a nemzetté válást a vidékünkön. A reformátorok felismerték a sajtó erejét is. Erre jó példának szolgál Kultsár György prédikációs könyve is. Ki is volt Kultsár György? Melyik teológiai irányzathoz tartozott? Hol és mikor ordinálták lelkésszé? Hol és hogyan ért véget élete? Megannyi nyitott kérdés. Sem az irodalom-, sem az egyháztörténészek nem tudnak mindenre részletes választ adni. Egyesek göcseji nyelvjárást vélnek írásiban felfedezni, ezért Zala megyeinek tartják. Mások arra figyelnek fel, hogy 1573-ban mesternek, a reá következő évben már prédikátornak vallja magát. Lehet, hogy valahol külföldön magiszteri fokozatott szerzett, s ennek a magyar megfelelője a „mester”, de van olyan forrás is, amely éppen azt emeli ki a múlt homályából, hogy „nagy gondja volt a helybéli oskolának minő jobb karba való helyeztetésére”. Egyesek szerint messzebb, Észak- Magyarországon volt lelkész, ahonnan elűzve jött a lendvai Bánffy-birtokra, de ez is csak feltevés. Kultsár György prédikátor művei arról tesznek tanúbizonyságot, hogy ez a táj valóban a múzsák földje volt valamikor, a szellem emberei pedig nem elvágyódtak innen, hanem egyenesen keresték ezt a helyet. A szlovéniai magyar irodalom gyökerei ide vezethetők vissza (Bence L., 1991). E munkájában a lelkipásztor úgy bátorít a halál örömteli elfogadásáról, hogy az elmélkedő figyelmet mindvégig a végső célra, a hívő ember nagy kérdéseire irányítja; hogyan juthatunk át az életen, a halálon úgy, hogy Krisztus kereszthalála által a megváltott örömbe, az üdvösségbe mindnyájan eljuthassunk. Válasza gyakorlati útmutatás. Keresztény morálja valóban vigaszt adhatott a saját korában, ahogy adhat ma is. (2008) Pannon irodalmi portrék 1. Franci Just muravidéki szlovén irodalomtörténész irodalomtörténeti lexikona, kiadta a Franc-Franc Kiadó, Murska Sobota, 2006, 272 old. A lexikon felöleli a muravidéki szlovén és magyar, valamint a rábavidéki szlovén írók, irodalomtörténészek szócikkeit és bibliográfiai jegyzékeit. Franci Just, muravidéki szlovén irodalomtörténésznek Pannon irodalmi portrék 1. (Panonski književni portreti 1) címmel jelent meg első irodalomtörténeti lexikona, amely 37 írót, költő, irodalomtörténész portréját, pályaképét, munkásságát és bibliográfiai adatait vázolja fel az olvasóknak az ábécé A-tól I-ig terjedő részében. A lexikon annak az irodalomtörténeti projektnek az első kötete, amely két
