Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
4. Irodalomtörténeti írások
A Zrínyi főúri dinasztia kettős, horvát-magyar identitása 171 Kovács Sándor Iván: Az író Zrínyi Miklós. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2006. 302 p. Köpeczi Béla-R.Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc. Budapest, Osiris Kiadó, 2004, 708 p. Lőkös István: „Zriniana” - Csáktornyái „triptichon”. Hitel (Műhely), 2007. 06. 25., 116 p. Tüskés Tibor: így élt Zrínyi Miklós. Budapest, Móra Könyvkiadó, 1973, 198 p. Új képes történelem - Megújulások kora. Budapest, Helikon Kiadó, 1997, 104 p. ZRÍNYI konferencia - Kulturális csereprogramok Zrínyi nyomában. Lenti, Városi Művelődési Központ és Könyvtár, 2003, 36 p. Zágorec-Csuka Judit: A Zrínyiek nyomában. Pilisvörösvár, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, 2003, 75 p. Zágorec-Csuka Judit: TragomZrinskih. Zagreb[-Pilisvörösvár], Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság / Društvo madarskih zanstvenika i umjetnika u Hrvatskoj-Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület / Kulturno društvo „Prijateljski krug Pomurja”, 2009, 111 p. ZALA megye ezer éve, Zrínyi Miklós. Zalaegerszeg, Zala Megye Önkormányzata, 1996, 375 p. http:// hu.wikipedia.org/wiki/Zr%C3%ADnyi_Ilona http:// hu.wikipedia.org/wiki/Zr%C3%_P%C3%AJ9ter http:// hu. wikipedia.org/wiki/Zr%C3%_Mikl%C3%B3s http://magyar-irodalom.elte.hu/syrena/texts/zrini.html Gábor Zoltán Keserédes emlékek című önéletírása Az önéletírás, mint műfaj nem ritkaság a magyar irodalomban (Mikes Kelemen, Márai Sándor, Rákóczi Ferenc, Bethlen Kata stb.). Gábor Zoltán lendvai születésű, Zágrábban élő festőművész Keserédes emlékek című önéletírása figyelemre méltó önéletrajzi mű. Miért? Véleményem szerint egy nép történetét két tényező szabja meg: a hely, ahol, és azok a körülmények, amelyek között élnie kell, valamint a népben rejlő erők és tulajdonságok, a népet vezető szellemi-erkölcsi értékek, az eszmék, amelyek eltöltik a közösség lelkét. Gábor Zoltán festőművész nem felejtette el Lendvát, születésének és gyermekkorának színhelyét. Önéletrajzi művében is visszatér Lendvára, ahova sorsa, szülei, rokonai és barátai vezérelték és az emlékei, valamint az édesanyjától örökölt hungarus tudata, amely neveltetésének központi tényezője is volt, hiszen édesanyja volt az a személy, aki jól megtanította a helyesírása - emlékezik vissza a szerző -, és mindezt Budapesten, az Iparművészeti Iskolában is folytatta. Budapesten ismerte meg Ady Endre és Villon verseit. Mindkét költő nagy hatással volt rá, és élete során is vissza-visszatért a költészetükhöz. A második világháborút Budapesten vészelte át, tanult, és elmélyült a magyar iparművészetben és kultúrában. Majd Zágrábban a Képzőművészeti Akadémián folytatta tanulmányait. 1951-ben magisz-
