Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
4. Irodalomtörténeti írások
166 A MURAVIDÉK1 MAGYAR KÖNYVEK VILÁGA a délvidéki és a felvidéki két leggazdagabb dinasztia, a Zrínyiek és a Rákócziak családja rokoni kapcsolatba került. Zrínyi Ilona 17 évesen, az esküvőt követően (1666. március 1-én) Sárospatakra került, magyar környezetbe, ahol I. Rákóczi Ferenc fejedelmi környezetet és százfős udvartartást biztosított feleségének. Ebben a környezetben, a sárospataki kastély Sub Rosa termében szőtték a Wesselényi összeesküvést (Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc és Nádasdy Ferenc), amely 1671-ben lelepleződött, és azt követően a titkos szövetkezés tagjait letartóztatták, majd kivégezték Bécsújhelyen, ahol sem a magyar, sem a horvát nemesség nem volt jelen. Az összeesküvők közül csak I. Rákóczi Ferenc maradt életben, akit édesanyja, Báthori Zsófia (400 000 aranyforint) válságdíj ellenében és a Rákóczi-várak egy részének átadásával megmenekített a kivégzéstől. Az összeesküvés és annak lebonyolítása is nagyjából magyar környezetben zajlott, magyar résztvevőkkel, tehát Zrínyi Péter ebből kifolyólag is kellett, hogy jól beszéljen magyarul. A Wesselényi-összeesküvés a 17. század közepén szerveződött és főnemesi konspiráció volt I. Lipót király ellen, amelyben a Magyar Királyság legtekintélyesebb, addig udvar-hü, németbarát és zömmel katolikus családjainak neves tagjai vettek részt, akik kiábrándultak a Habsburg-kormányzat központosító törekvéseiből és gyengekezü törökellenes politikájából. A főrendi ellenállás központi alakja Zrínyi Miklós horvát bán lett volna, és még az ő irányításával kezdődtek meg a puhatolózó tárgyalások XIV. Lajos Franciaországával. Zrínyi azonban 1664. november 18-án elhunyt, így a mind kiforrottabbá váló szervezkedés vezetése az annak nevet adó Wesselényi Ferenc nádorra szállt, akit mindvégig támogatott a költő-hadvezér öccse, a báni széket bátyja után elfoglaló Zrínyi Péter. Közben Magyarországon bővült a konspirátorok köre. Zrínyiékhez csatlakozott Nádasdy Ferenc országbíró, Frangepán Ferenc Kristóf és Rákóczi Ferenc. Ez utóbbi 1666 márciusában vette felségül Zrínyi Ilonát, Zrínyi Péter legidősebb lányát, így rokoni kötelékekkel is a szerveződők mellett kötelezte el magát. Zrínyi Péter 1666. október 6-án találkozott Wesselényi nádorral, Lippay prímással és Nádasdy Ferenccel. Velük a német kormány ellen titkos szövetségre lépett, és letette kezükbe a hűség és titoktartás esküjét (lásd: Wesselényi-féle összeesküvés). Bécsben az udvar megrémült és az összeesküvők ügyének elintézését egy külön bizottságra bízta. Az összeesküvés áldozata és mártírja Az összeesküvés lelepleződött, Zrínyi Péter és sógora, Frangepán Ferenc kegyelmet kértek Bécsben, de egy évig bebörtönözték őket Bécsújhelyen, annak ellenére, hogy Zrínyi Péter ékes latin nyelven írt egy igazolást a királyhoz, amelyben igazolta tetteit, és hivatkozott a király ígéretére, hogy nem lesz bántódása, ha megadja magát. Elsorolta a saját, Miklós bátyja és őseinek nagy érdemeit, és ezekért kegyelmet kért. Mindezt hiába tette, egy évi és egy hónapi fogság után alkotmányellenesen egy német bíróság halálra ítélte őt és sógorát. Zrínyi Péter hősként, félelem nélkül halt meg. Zrínyi Péter a horvát nemzeti szabadság szimbóluma lett, 1919-es újratemetése óta fokozottan is, amikor a hamvai több tízezres tömeg jelenlétében a zágrábi dómban végső nyughelyre találtak. A hely nemzeti zarándokhellyé vált. Az eltel háromszáz év alatt személyisége mítosszá nőtt, az osztrák-magyar-horvát história kiemelkedő történelmi alakjaként vált ismertté. Szellemisége és sorsának tőre-