Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
Tartalomjegyzék - Dr. Székely András Bertalan: Stratégiai gondolkodással a nemzetiségi megmaradásért
Dr. Székely András Bertalan 9 Stratégiai gondolkodással a nemzetiségi megmaradásért Az olvasó a szlovéniai magyar kortárs értelmiség nagy tudású, sajátosan eredeti látásmóddal, tálentummal és elhivatottsággal rendelkező alkotójának az értekező prózai kötetét veheti kézbe. Második évtizede folyamatos szakmai kapcsolatunk, több közös munkánk alapján joggal vélhetem úgy, hogy a Lendva-vidéki Zágorec- Csuka Judit a délkeletre szakadt nemzetrészünk megkerülhetetlen alakja. Könyvtártudományból az ELTE BTK szaktanszékén öt évvel ezelőtt szerezte meg a doktori fokozatot, azóta tagja az MTA külső köztestületének, 2007-től pedig a Mura vidéki Magyar Tudományos Társaság tudományos titkári tisztét is betölti. Szépirodalmi és kutatói munkássága a korábbi köteteiből és az e könyvben is megtalálható kiséletrajzából kiderül, azok részletezése helyett inkább hadd emeljem ki a szerző közösségi elkötelezettségét. A róla szóló kritikák sem mulasztják el megemlíteni, hogy többes értelmiségi funkciót tölt be. Nem ritka ez az embertípus a kisebbségi léthelyzetben, ahol az írástudó többnyire egyben mindenes is: Zágorec-Csuka Judit például magyartanár, költő, műfordító, irodalomtörténész, művészeti szakíró, újságíró, szerkesztő és könyvtáros egy személyben. A „lámpás” mindeme szerepét viszont magas fokon valósítja meg, ami csak kivételes esetben szokott sikerülni. Missziós tudattal igyekszik nem csupán otthon a magyar és nem magyar körökben, hanem az anyaországban meg Nyugat-Európában is bemutatni a szülőföldje és az egyetemes magyarság kultúráját. Ezt teszi mostani könyvében is, időben a ’80- as évektől napjainkig, vízszintes és függőleges metszetekben. Tanulmányokból, esszékből, cikkekből, recenziókból, jegyzetekből és interjúkból állította össze a kötetet a megcélzott közönségének: a pedagógus és könyvtáros kollégáknak, az irodalmároknak és az érdeklődő laikus olvasóknak. „ Olyan időket élünk megint, amikor elvekben és intézményekben tartjuk a magyar közösséget a szlovéniai Muravidéken, de a valóságban az íróink müveit igazán kevesen olvassák. A magyar és a muravidéki magyar irodalom olvasása, illetve a magyar szellem folytonosságának az ápolása, fáradt és néha fárasztó tanárok és könyvtárosok szürke rutinmunkája lett. Pedig az olvasással a határokon túlra szakadt magyarok a kulturális lojalitásukat és az identitásuk megmaradásának a kérdését erősíthetik. Ezzel is tanúsíthatják, hogy hűek maradtak a magyar szellemhez (...), magyarnak lenni ma nem állami hovátartozást, hanem az érzésnek és a feladatnak egy specifikus módját, amely ezer év értékeiből szűrődött le: kultúrát jelent” - áll a muravidéki magyarok olvasási szokásainak helyzetképét taglaló írásban. Természetes, hogy ha egy írástudó keresi a maga hivatásának a táji gyökereit. Zágorec-Csuka Judit számára meghatározó, hogy szülőföldjén a Bánffyak várában már a 12. századtól könyvgyűjtemény létezett, amelytől a Muravidék könyvtárügyét eredeztetheti. Ugyanígy nem véletlenül tekinti a szlovéniai magyar irodalom elődjének Kultsár György 1573-ban Alsólendván nyomtatott prédikációs könyvét (Az halálra való készöletről rövid tanóság). A régiók Európájának víziójával azo-
