Zágorec-Csuka Judit: A muravidéki magyar könyvek világa. Tanulmányok és publicisztikai írások (Pilisvörösvár - Lendva, 2010) (Pilisvörösvár - Lendva, 2010)
Tartalomjegyzék - Dr. Székely András Bertalan: Stratégiai gondolkodással a nemzetiségi megmaradásért
10 A MURAVIDÉKI MAGYAR KÖNYVEK VILÁGA nosulva fontosnak érzi a szomszédos Muraköz kimagasló főúri dinasztiájával, a Zrínyiekkel is behatóan foglalkozni: Miklós, Péter és Ilona életútján keresztül a magyar és horvát nép történelmi összekötő szálaira, a többes kötődés egy családon belüli jótékony megvalósulását feltárván. Az immár néhányezer főnyire zsugorodott szlovéniai magyar közösség nagyon kevés stratégiai gondolkodású kulturális szakemberrel rendelkezik, közülük egy Zágorec-Csuka Judit. A több kutatási ösztöndíja során és e kötetben is formálódó programot kiemelkedő jelentőségűnek tartom, hisz mindmáig nagyon laza a koordináció a magyarlakta Muravidék magyar nyelvű dokumentumokat is gyűjtő települési, regionális és iskolai könyvtárai között. A kutató által készülő stratégia és menedzsment lehetővé teszi a tevékenység, a gyűjtőkör összehangolását, egy a 21. századi kihívásoknak megfelelő, a kisebbségi, az egyetemes nemzeti, a határokkal szétszabdalt nemzetrészek közötti és az interetnikus könyvtári tevékenység hatékonyabbá tételét. Kutatása elősegíti egyfelől az összehasonlítást más határon túli magyar könyvtárak stratégiai terveivel, másrészt a határokon átnyúló csapatmunka kialakítását, az átfogó cél- és küldetésnyilatkozat megfogalmazását, végső soron egy kisebbségi értelmiségi jövőkép megalkotását, amelyet a megmaradás zálogának is tekinthetünk. A könyv és a könyvtárügy önmagán túlmutató jelentőségéről így fogalmaz: „ Mivel egyre nagyobb azoknak az aránya, akik kettős identitásának vallják magukat a magyar nemzetiség köreiből, ez kihat a nemzetiség olvasási kultúrájára is, vagyis a magyar nyelvű könyvek mellett arányosan megnő a szlovén nyelvű könyvek olvasása is. A kisebbségi létben lévő magyarok túlélési stratégiájának különböző szintjei léteznek: az első szint a család, majd erre épül az iskolarendszer, azt követi az egyház és a kultúra. Fontossági sorrendben az ötödik szinten helyezkedik el a magyar sajtó és könyvkiadás, a könyvkultúra. Majd ezt követik a gazdasági lehetőségek és a politikai felelősség megszilárdításának a tényezői.” Az egyetemes magyar irodalomból megtalálja és felmutatja Márai éthoszát. Az Idegen emberek recenzálásának indítéka részéről az, hogy a regény hetven év távlatából nézve is időszerűségeket hordoz. Felveti ugyanis, hogy mennyire tudunk polgárként európaiak lenni, mennyire van magyar önazonosságunk szinkronicitásban a kialakulóban lévő európai identitással, továbbá hogyan egyeztethető össze e két identitás a mai kor kihívásai közepette. Új multikulturális könyvtár megépítését javasolja Alsólendván, amely biztosítaná az információk és tudások áramlását, alapul szolgálhatna a magyarság identitás-építéséhez, egyben a szlovén - magyar - horvát közös háttér megteremtéséhez. Az EU forrásait megcélzó intézmény integrálhatná a magyar nemzetiséget a tágabb régióba, digitális, online utak segítségével pedig egész Európához csatlakozhatna az értékes gyűjteményével. „...a magyar nemzetiséghez kellhet pénz, pártfogás, erkölcsi támasz, de igazán csak az egész magyar nemzet/nép visszatért életbizalma tarthatja fenn létezésünk súlyát. Hogy miért teszem ezt a merész kijelentést? Mert a magyar nemzetiség helyzetéből a Muravidéken csak akkor nem szöknek meg - kihalásba, árulásba, idegenségbe - a magyarok, ha ebből a helyzetből sorsot tudnak csinálni, a tengésből küldetést, ki-ki a maga lelkiismerete és lehetőségei szerint (...), a muravidéki magyarságnak biztatásra, nagyobb motiváltságra lenne szüksége a kultúra területén is, főleg a hétköznapokban (...), ebből a léthelyzetből is lehet kitörni és fej
