Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)
A muravidékiek nélkül, de nevükben
rált, azonban az intézkedéseivel ellentétbe került azokkal. A megalakulását követő néhány héten belül ellenforradalmi szervezkedésre került sor. Az “ellenforradalmi” jelző azt fejezte ki, hogy a hatalmat gyakorlók intézkedéseiket “forradalmi”-nak nevezték. Ezért az ez ellen fellépők saját magukat “ellenforradalmár”-oknak nevezték. Az első nagy jelentőségű ellenforradalmi felkelés Alsólendva központtal kezdődött. Zala megyében az ellenforradalmi szervezkedés Fangler Béla árvaszéki ülnök és Sebestyén Jenő mérnök - mind a ketten tartalékos tisztek voltak - vezetésével kezdődött. Zalaegerszeg környékén több községet megnyertek mozgalmuknak, a Tanácsköztársaság fegyveres megdöntését tervezték. Felvették a kapcsolatot a Budapesten szervezkedőkkel és 1919 húsvétjára, április 20-ra általános fegyveres felkelést készítettek elő. Alsólendván nagyszámú magyar katonaság állomásozott, a jugoszláv katonai betörés veszélye miatt. Létszámuk 5-600 fő volt, gyalogságra, huszárságra és tüzérségre tagozódva. Fangler Béla és Sebestyén Jenő nem tudva, hogy Budapesten a tervezett fegyveres felkelés elmaradt, április 21-én, húsvéthétfőn Alsólendvára utaztak. A budapesti ellenforradalmi megmozdulásra hivatkozva a katonaságot az ellenforradalomhoz való csatlakozásra hívták fel. A katonaság parancsnokai és a legénység többsége csatlakozott hozzájuk és a helyi közigazgatás is. Vizkelety Árpád főszolgabíró plakátokon tudatta a rendszerváltozást. Kecskeméty Albert és Némethy Vilmos küldöttségként a Murán túl állomásozó jugoszláv katonasághoz ment tájékoztatásra és kérték a katonaság semlegességét. A kommunista vezetőket elfogták. Az ellenforradalmi események színhelye a Korona nagyvendéglő lett. A környező községekből több helyről is csatlakozó küldöttség érkezett. A Fangler és Sebestyén által terjesztett hírnek, hogy Budapesten megdőlt a tanácshatalom, nem mindenki adott hitelt. Fehér Ede huszárőrmester titokban a közeli Rédicsre lovagolt és telefonon tájékozódott. A hír nem bizonyult igaznak és a huszárság a szervezők és követőik ellen fordult. Hamarosan Nagykanizsáról is megérkezett a katonai különítmény és felszámolták a lázadást. A szervezők ügyében Budapesten mondták ki az ítéletet. Fangler Bélát és Sebestyén Jenőt halálra ítélték, de az ítéletet nem hajtották végre. Több személyt hosszabb börtönbüntetésre ítéltek. Néhányan átszöktek a Murán, hogy elkerüljék a felelősségrevonást.59 Alsólendva és környéke lakossága saját akaratán kívül került az események középpontjába, amelynek aztán szenvedője lett. Ugyancsak sajátos események játszódtak le 1919. május végén Muraszombatban. A harcban álló országban egyre nagyobb gondot jelentett a lakosság iparcikkekkel való ellátása. A Muravidék osztrák határhoz való közelsége alkalmat kínált az áruk Ausztriából való beszerzésére, a csempészésre. A kezdeti egyéni akciók kezdtek hivatalos jelleget ölteni Tkálecz Vilmos, az 64
