Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)
A muravidékiek nélkül, de nevükben
egykori cserföldi kántortanító, majd vendvidéki kormánybiztos-helyettes által. A hatalmat gyakorló direktóriumot hivatalosan bekapcsolta az ausztriai beszerzésekbe, a csempészetbe. A magyar központi szervek tudomására jutott az esemény és felelősségre akarták vonni érte. Tkálecz kapcsolatba lépett Szapáry László gróffal, aki már egy idő óta kapcsolatban állt a szomszédos osztrák fegyveres erőkkel. Szapáryn keresztül segítséget kapott a fegyveres ellenállás megszervezésére, pénzt és fegyvert biztosítottak terveihez. Amikor Tkálecz úgy érezte, hogy elkerülhetetlen a tanácskormánnyal az összeütközés, egyoldalúan bejelentette Muravidék elszakadását. E tényről szóló táviratát 1919. május 29-én küldte meg a magyar külügyminisztériumnak, a korabeli elnevezéssel Külügyi Népbiztosságnak. A távirati közleményben az állt, hogy vendvidék lakosságának kérésére május 29-én megalakították a “Mura Köztársaság”-ot. Az intézkedés alapját a népek önrendelkezési elve adta meg. A köztársaság területe magába foglalta Vas és Zala megyék vendlakta községeit. A Mura Köztársaság békés szomszédi viszonyban akart élni Magyarországgal. Tkálecz kérte a magyar kormányt, ne lépjenek fel fegyveres úton, mert a szomszédos “imperialista állam” - ebben az esetben bizonyára a fiatal jugoszláv államra gondolt - segítségét fogja kérni. A Mura Köztársaság megalakítása nem irányult a terület országtól való elszakítására, más államhoz való csatolására. A csempészetbe keveredett Tkálecz és az általa vezetett direktórium érdeke húzódott meg az események mögött. Az új köztársasághoz csatlakozott Perneczy Jenő százados, a néhány hónappal korábban lezajlott muraszombati csatában érdemeket szerzett parancsnok. Átvette a térségben lévő fegyveres erők parancsnokságát. A magyar kormány Győrből és Zalaegerszegről vezényelt katonasággal lépett fel az elszakadok ellen. A védelmi harcok május 31-én kezdődtek Muraszombat közelében Mátyásdomb irányából. Egy másik támadó csoport Alsólendva felől tört előre. A Perneczky vezette katonaság akkor kezdett az osztrák határ felé hátrálni, amikor északról Gyanafalva (Jennersdorf) felől is megindult a magyar katonaság. Június 2-án a magyar katonaság bevonult Muraszombatba. A Mura Köztársaság vezetőinek nem maradt más hátra, mint a magyarosztrák határt átlépve Ausztriába menekülni. így osztrák földre kerültek, nem sokkal később csatlakoztak a Feldbachban szerveződő, Lehár Ferenc ezredes parancsnoksága alatt álló magyar katonai különítményhez. Ez a különítmény volt az, amelyik a Tanácsköztársaság megdöntését követően, 1919 augusztusában Nyugat-Magyarországon átvette a hatalmat.60 A Klekl József köré csoportosuló Zala megyei szlovén papok, Kühár József belatinci, Basa István bagonyai, Csárics József cserföldi, Szakovics Jó-6 5
