Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)
A megszállás kezdete
ve, ha Zágrábból, Belgrádból, vagy Párizsból nem kapnak más utasítást. Tekintettel arra, hogy a Murán átlépő csapatokat nem vonták vissza a horvátok, december 29-én újabb magyar katonai küldöttség ment Csáktornyára. A küldöttséget Darvas őrnagy vezette. Kérték a megállapodás szerinti katonai visszavonulást. Elmondták sérelmeiket a katonai túlkapásokról, a lakosság közötti fogolyszedésről. A magyar küldöttség a kérést írásban is átadta Perko alezredesnek. A megszálló parancsnokság 1919. január első felében Belatincról (Beltinci), Felsőszemenyéről, Alsólendváról (Lendava) visszavonta a csapatait. A magyar hatóságok megerősítették a Mura vonalát. Különösen Alsólendva (Lendava) kapott jelentős katonai megerősítést mint járási székhely. A bevonult katonaság parancsnoka Schöfl őrnagy volt. A katonaságot megerősítették nehéz fegyverekkel is. Az ágyúkat a Fekete-ér partján az állatvásártérre állították fel, lőiránnyal Muraszerdahely (Mursko Središče) felé. A megszálló katonaság Murán túlra való visszavonása ellenére parancsnokságuk tovább szorgalmazta a Murától északra, a magyar területen egy kilométeres úgynevezett “semleges-zóna” kialakítását. Ez ellen a magyar közigazgatási és katonai szervek egyaránt tiltakoztak. A tárgyalások későbbi vezetője Obál Béla magyar kormánybiztos volt, akit a kormány nem sokkal korábban a horvát, a vend nemzetiségi kérdések megoldására nevezett ki. A megszálló katonai parancsnokok mindenképpen ki akarták erőszakolni a magyar területek további kárára a “semleges-zóná”-t. A muraszerdahelyi katonai parancsnok saját küldöttjével azt üzente, ha a “semleges-zóná”-t a magyarok nem hozzák létre, ágyúval fogja lövetni Alsólendvát.23 1919. január 12-én Schöfl őrnagy vezetésével tárgyaló küldöttség ment Csáktornyára (Čakovec). A küldöttség részletesen kifejtette a magyar hatóságok álláspontját. Magyar vélemény szerint nem járulnak hozzá a megszállók által kért “semleges-zóna” létrehozásához, nem ismerik el Muraköz megszállását sem. Amennyiben ezt az antant indokoltnak tartja, az antant katonák teljesítsék, megtartva a terület semlegességét. A demarkációs vonal a belgrádi katonai egyezménynek megfelelően a horvátok és a magyarok között a Dráva folyó legyen. Kérték Muraközben a magyar közigazgatás visszaállítását. Erre a belgrádi katonai egyezmény is kötelezte az antant katonai vezetőit. Tekintettel arra, hogy Muraközben súlyos fertőző betegség terjedt el (kiütéses thyphus), a magyar hatóságok ellenőrizni kívántak egészségügyi szempontból minden átlépőt. A magyar és a megszálló katonaság által elfogott foglyokat javasolták kicserélni. Magyar részről ezzel Vizkelety Árpádot, Alsólendva járás főszolgabíróját bízták meg. Tájékoztatást akartak kapni arról, hogy az addig átadott felvetésekre hogyan reagált a központi
