Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)
A megszállás kezdete
kormány, azok milyen elintézést nyertek. A magyar küldöttség semmilyen javaslatban nem kapott állásfoglalást, sem kérdésre feleletet. A többszöri felvetésnek azonban annyi eredménye lett, hogy a megszálló katonaság nem alakított ki magyar területek rovására “semleges-zóná”-t. A magyar kormányzati szervek sem voltak tétlenek Muraköz (Međimurje) megszállásának kérdésében. Nemcsak Muraközben, de másutt is sok gondot jelentett a belgrádi katonai egyezményben a demarkációs vonal pontos megállapítása. Természetesen a demarkációs vonal olyan súlyos megsértésére sehol sem került sor, mint Muraköz esetében. A magyar kormány az antant csapatok balkáni főparancsnokságával az összekötőként is helyszínen tartózkodó Wix francia alezredes útján állt kapcsolatban. Érdekes és jól mutatja a francia álláspontot az a válaszlevél, amelyben Wix alezredes kifejti a véleményét a Drávának mint demarkációs vonalnak a megszálló csapatok által való megsértését és egy 740 km2-es terület megszállását illetően. Wix alezredes szerint a belgrádi katonai egyezményben nem határozták meg kellő pontossággal a demarkációs vonalat, "... egy kis léptékű térképre csak nagy vonalakban volt rávezethető”. Szerinte tehát történhetett ez esetben tévedés is. Nem biztos, hogy szándékosságról van szó a megszállás esetében. Azonban a válasz végén némi ellentmondásba került a kezdeti megállapításaival. A válaszlevél utolsó bekezdése így szólt: “A fegyverszüneti bizottság december hó 28-án (1918. december 28-án - szerző) 903. számú átiratában tiltakozik Csáktornyának és Alsólendvának a szerbek által való megszállása ellen. Ez a kérdés teljesen más természetű, mint a demarkációs vonal kérdése. Egyidejűleg ezzel (úgymint a demarkációs vonal pontosításával, a szerző) nem intézhető el és mindenesetre a bekért adatokból megállapítható legyen, hogy a magyar kormány tiltakozása indokolt.”24 Wix alezredes, ha némi csűréssel-csavarással, kellő diplomáciai burkoltsággal is, de elismerte, hogy a muraközi eseményekben a magyar kormánynak igaza van. E tények elismerése mellett ugyanakkor önmagával is ellentmondásba kerülve a történteket nem a demarkációs vonalhoz tartozónak tekintette. A magyar fegyverszüneti bizottság 1919. február 19-én kelt válaszában újabb tényeket tárt Wix alezredesen keresztül az antant balkáni főparancsnoksága elé. Részletes térképet készített az elfogadott demarkációs vonal és az elfoglalt terület, azaz Muraköz határairól. A megszállási határok fő meghatározói a Dráva és a Mura folyók voltak. A magyar indokolás többek között tartalmazta: a Muraköz "... sohasem volt horvát terület, hanem mindig Magyarországhoz tartozott. A kérdéses terület tehát csakis a demarkációs vonal be nem tartását képezi, vagyis szorosan összefügg a demarkációs vo-