Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)
A megszállás kezdete
gyár és horvát oldalról egyaránt. Megszüntették a vasúti és a telefonösszeköttetést. A szerb-horvát betörés meglepetést keltett helyi és kormánykörökben egyaránt. A belgrádi katonai egyezményre hagyatkozó kormányszervek sem értették a bekövetkezett katonai lépést. Arra is gondoltak, hogy mindez az antant utasítására történt a magyar hatóságok előzetes értesítése nélkül. Bár a horvát nemzetvédelmi megbízott a katonai akcióval együtt nyilatkozatot tett közzé, ennek tartalma csak később vált ismertté a magyar hatóság és lakosság számára. A nyilatkozat szerint a magyar elnyomás alatt álló horvát lakosság a vele szemben elkövetett erőszakosságok, zaklatások miatt kérte felszabadítását. Majd így folytatták: “.... Muraköz lakóit otthonukból való elmenekülésre késztette (mármint a magyar hatóságok, a szerző), népi hadsereg parancsnoksága arra kényszerült, hogy megszállja az egész muraközi területet.” Tehát beigazolódott a magyar kormányküldöttség aggodalma, amikor a katonai egyezmény kidolgozásakor tiltakozott a rendteremtésre való hivatkozás címén a bevonulás legalizálásra. De amint e kérdéskör tárgyalásánál láttuk, a magyar kormány nem volt abban a helyzetben, hogy az “egyezmény”-nek nevezett, de valójában vitathatatlan feltételként előterjesztett tervezeten változtasson. Nem volt olyan kétoldalú vagy nemzetközi fórum, amely eldönthette volna, hogy a bevonulás indoka megalapozott, vagy alaptalan. A Muraközben lezajlott statáriális eljárásokat november 25-én megszüntették. A katonai bevonulás azt egy hónappal követte. Ez is megkérdőjelezi a rendcsinálás indokoltságát. A találgatások megszüntetésére, a történtek okainak megismerésére a belügyminiszter utasította Kolbenschlag Bélát, Zala megye alispánját, hogy küldjön küldöttséget a megszálló parancsnokságra. Az alispán a küldöttség vezetésével Krátky Istvánt, Nagykanizsa város jegyzőjét bízta meg. A küldöttségben többségében katonák voltak, köztük Habacker alezredes, a nagykanizsai határvédelmi parancsnok. A küldöttség arra is felhatalmazást kapott, hogy közölje: megteremtették Muraköz autonómiáját. A statárium alatt történteket már vizsgálják, a törvénysértőket felelősségre fogják vonni.22 A találkozóra Csáktornyán került sor. A megszálló parancsnokság különösebb magyarázkodásba nem bocsájtkozott. Igyekeztek a történteket befejezett tényként kezelni. Azt viszont közölték, hogy a megszállás északi vonalának a Murát tekintik. ígéretet tettek arra, hogy a Murán túli területekről visszavonják a katonáikat. Az adott tájékoztatót a tárgyaló partnerek jegyzőkönyvbe foglalták. A megszálló katonai parancsnokság a jegyzőkönyv záradékába foglalta viszont, hogy tájékoztatásuk csak akkor kötelező rájuk néz30
