Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)

A megszállás kezdete

gyár és horvát oldalról egyaránt. Megszüntették a vasúti és a telefonössze­köttetést. A szerb-horvát betörés meglepetést keltett helyi és kormánykörökben egya­ránt. A belgrádi katonai egyezményre hagyatkozó kormányszervek sem ér­tették a bekövetkezett katonai lépést. Arra is gondoltak, hogy mindez az antant utasítására történt a magyar hatóságok előzetes értesítése nélkül. Bár a horvát nemzetvédelmi megbízott a katonai akcióval együtt nyilat­kozatot tett közzé, ennek tartalma csak később vált ismertté a magyar ható­ság és lakosság számára. A nyilatkozat szerint a magyar elnyomás alatt álló horvát lakosság a vele szemben elkövetett erőszakosságok, zaklatások miatt kérte felszabadítását. Majd így folytatták: “.... Muraköz lakóit otthonukból való elmenekülésre késztette (mármint a magyar hatóságok, a szerző), népi hadsereg parancsnoksága arra kényszerült, hogy megszállja az egész mura­közi területet.” Tehát beigazolódott a magyar kormányküldöttség aggodalma, amikor a katonai egyezmény kidolgozásakor tiltakozott a rendteremtésre való hivat­kozás címén a bevonulás legalizálásra. De amint e kérdéskör tárgyalásánál láttuk, a magyar kormány nem volt abban a helyzetben, hogy az “egyez­­mény”-nek nevezett, de valójában vitathatatlan feltételként előterjesztett tervezeten változtasson. Nem volt olyan kétoldalú vagy nemzetközi fórum, amely eldönthette volna, hogy a bevonulás indoka megalapozott, vagy alap­talan. A Muraközben lezajlott statáriális eljárásokat november 25-én meg­szüntették. A katonai bevonulás azt egy hónappal követte. Ez is megkérdő­jelezi a rendcsinálás indokoltságát. A találgatások megszüntetésére, a történtek okainak megismerésére a belügyminiszter utasította Kolbenschlag Bélát, Zala megye alispánját, hogy küldjön küldöttséget a megszálló parancsnokságra. Az alispán a küldöttség vezetésével Krátky Istvánt, Nagykanizsa város jegyzőjét bízta meg. A kül­döttségben többségében katonák voltak, köztük Habacker alezredes, a nagy­­kanizsai határvédelmi parancsnok. A küldöttség arra is felhatalmazást ka­pott, hogy közölje: megteremtették Muraköz autonómiáját. A statárium alatt történteket már vizsgálják, a törvénysértőket felelősségre fogják vonni.22 A találkozóra Csáktornyán került sor. A megszálló parancsnokság külö­nösebb magyarázkodásba nem bocsájtkozott. Igyekeztek a történteket befe­jezett tényként kezelni. Azt viszont közölték, hogy a megszállás északi vo­nalának a Murát tekintik. ígéretet tettek arra, hogy a Murán túli területekről visszavonják a katonáikat. Az adott tájékoztatót a tárgyaló partnerek jegyző­könyvbe foglalták. A megszálló katonai parancsnokság a jegyzőkönyv zára­dékába foglalta viszont, hogy tájékoztatásuk csak akkor kötelező rájuk néz­30

Next

/
Oldalképek
Tartalom