Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)

A megszállás kezdete

Ezt követen felgyorsultak az események. A szerb főparancsnokság utasítást adott ki, amelyben rendelkezett, hogy a Dráván túli területeken a területi Nemzeti Tanácsok intézkedjenek, ha az erőik ezt megengedik. Ez burkolt felhívás volt a katonaságon kívüli önkéntesek szervezésére.

Horvátországban hírlapokban tették közzé, hogy “Muraköz (Međimurje) felszabadítására” önkéntes sereget toboroznak.

így történhetett meg, hogy 1918. december 24-én a reggeli órákban Slavo Kvaternik ezredes főparancsnok, valamint szerb és horvát tisztek vezetésével mintegy négyezer horvát önkéntes kelt át a Dráván. Az önkéntes csapatok először a Csáktornyái, majd a perlaki járást szállták meg. Ezt követően átlépték a Mura folyót is, több helységet birtokba vettek. Magyar katonai ellenállásba sehol sem ütköztek. A magyar hatóságok a statárium keltette hangulat hatására a katonai erőket kivonták. A kivonulásra az is okot adott, hogy hivatalos egyezmény jött létre november 15-én a magyar és a horvát hatóságok között a Dráva-híd őrzéséről, a horvát erők (“zöldkáderek”) átjárásának megakadályozásáról. Csak Stridóváron (Štrigova) volt néhány magyar katona. Ők komolyabb ellenállást nem voltak képesek kifejteni.21

A bevonuló horvát önkéntes katonaság először Csáktornyát érte el. A Csáktornyát megszálló egység parancsnoka Perkó (Perkó Mihály) alezredes volt, aki a monarchia közös hadseregében szolgált korábban. Perkó felszólította Gyömörey István főszolgabírót, hogy a járás vezetését adja át. Egyben felkérte a főszolgabírót és a hivatalnokokat, hogy a horvát hatóságok megérkezéséig maradjanak a helyükön. Gyömörey főszolgabíró a kényszer hatásának, a felszólításnak kénytelen volt eleget tenni, azonban az átadási jegyzőkönyvben Zala megye nevében bejelentette a tiltakozását.

Ugyanezen a napon, december 24-én került megszállás alá a perlaki járás is. A járási főszolgabírói hivatalt hasonló formaságokkal vették át Zalán Gyula főszolgabírótól.

Karácsony napján, december 25-én a megszállók átkeltek a Murán és Muraközön kívüli további területeket is megszálltak. Megszállás alá került Belatinc (Beltinci), Alsóbeszterce (Dolnja Bistrica), Felsőszemenye, Alsólendva (Lendava) is.

A megszálló katonaság mindenütt lefoglalta a hivatalokat, az állami eszközöket, pénzeket. December 28-án Horvátországból megérkeztek a horvát hivatalnokok és felváltották a még helyükön lévő magyarokat. A horvát hatóságok ajánlatot tettek több magyar köztisztviselőnek, maradjanak horvát szolgálatban. Miután ezt mindenki megtagadta, majd útlevelet adtak nekik és távozásra szólították fel őket. Bár a szerb, horvát katonaság átkelt a Murán és több helységet elfoglalt, mégis lezártak minden átjárást a Murán ma29