Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)
A népszövetség "hallgatása"
A népszövetség “hallgatása” A magyar-jugoszláv határmegállapító bizottság elnöke a Nagykövetek Tanácsán keresztül eljuttatta javaslatát a népszövetség tanácsához Prekmurjéből (Muravidékből) 26 község Magyarországhoz való visszacsatolására. A magyar kormány is eleget tett annak az eljárási szabálynak, hogy legalább az egyik érdekelt félnek kérni kell a jószolgálatot. Ezt a felkérést eljuttatta a népszövetség tanácsához. A tárgyalás első lépéseként 1922. július 20-án a népszövetség tanácsa felkérte Paul Hymans belga diplomatát, a Népek Ligájának elnökét “... lépjen érintkezésbe a két érdekelt féllel, hogy a tanács felajánlhassa jószolgálatait a kérdés barátságos úton való elintézésére”. Ez azt jelentette, hogy a javasolt terület ügyét a népszövetség tanácsának őszi ülésén napirendre tűzik.153 A kérdés tárgyalása az 1922. szeptemberi ülésszakon volt várható. Mind a két fél várakozással és feszültséggel tekintett a döntés elé. A magyar hatóságok fokozták megfigyeléseiket Prekmurjében (Muraközben). Ezen a téren különösen aktív volt a Zalabakságban működő alsólendvai főszolgabírói hivatal. Zala megye főispánján keresztül több olyan információt juttatott el a miniszterelnökhöz, a külügy- és belügyminiszterhez, melyek szerint csapatmozgások vannak Muraközben és Alsólendva térségében. A jelentések szerint Muraközből kivonták a 44. gyalogezredet, a belső zavargások miatt Zágrábba és Eszékre szállították a katonákat. Alsólendva térségébe pedig új alakulatokat helyeztek el, Belatinc környékén egy tüzérezredet telepítettek. A jugoszlávok a csapatmozgásokra több variációt hoztak fel. Ezek között szerepelt a magyarok hasonló katonai akciójának ellensúlyozása. Leghangsúlyosabbnak Alsólendva és a Magyarországnak ítélt terület kiürítését tartották. A beszerzett információ szerint a jugoszláv katonaság már felbérelt bizonyos “felelőtlen személyeket” arra az esetre, ha ki kell üríteni a javasolt térséget, hogy lövöldözzön a kivonuló katonaságra. Ez alapot fog adni arra, hogy fegyveresen fellépjenek, megtagadják a kiürítést. E híresztelés megbízhatóságát nem lehet utólag ellenőrizni.154 A népszövetség 1922. szeptemberi ülésén szerepelt a magyar-osztrák határmegállapítás ügye is, ahol a magyar kormány szintén lakosság- és területvisszacsatolásokat indítványozott. E kérdés legfőbb szakértője Villani Frigyes báró, a magyar-osztrák határmegállapító bizottság magyar biztosa volt. Villani részt vett Genfben a magyar-osztrák határjavaslat előkészítésében. Villani 1922 augusztusában olyan hírt közölt, hogy Jovanovič, a berni ju145
