Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)
A trianoni békeszerződés
aláíró méltán számíthatott retorzióra. Tartalmilag azokat a területeket öleli fel, amelyeket a békekonferencia az önrendelkezés mellé mint döntési szempontot felvett. A bevezető a világháború utáni eseményeket foglalta össze: Muraszombat kétszeri elfoglalását, a terület megszállásának körülményeit, az ezzel kapcsolatos lakossági ellenállásokat, ellenvéleményeket vette számba. Ezt követően adatokkal, érvekkel alátámasztott helyzetképet adott a Muravidék nyelvi, néprajzi, vallási, kulturális, közlekedési, közgazdasági és nemzeti kérdéseiről. Az emlékirat végén kerültek megfogalmazásra a békekonferenciához intézett kérések, amelyek a következők voltak: “1. Küldjön ki mielőbb pártatlan tagokból álló bizottságot, amely vidékünket és népünket tanulmányozza. 2. Rendeljen el vidékünkön népszavazást, semleges állam ellenőrzése alatt, hogy a nép jövő sorsáról illetőleg akaratát megnyilváníthassa. 3. Adjon e vidék képviselőinek alkalmat arra, hogy álláspontjukat szóbelileg és részletekben is kifejthessék, mielőtt sorsukra nézve végleges döntés történik.” A befejezés után a következő megjegyzés állt: “Az emlékirat aláíróinak nevét nem közölhetjük, mert megszállott területen laknak.”102 Más forrásokból ismert, hogy mint a “vend nép megbízottjai” - valószínűleg Mikola Sándor vezetésével - Budapesten, Svájcban és Rómában terjesztettek elő beutazási kérelmet a francia kormányhoz, hogy az előzőkben ismertetett emlékiratot a békekonferenciának átadják, de beutazásukat a franciák egyik esetben sem engedélyezték. Csak azt tudták elérni, hogy a békekonferencián résztvevők közül az angol és az olasz küldöttek átvették és kormányaikhoz továbbították. A békekonferencia - a háború győztesei - Magyarországgal szembeni ellenszenvét jól jellemezte Lord Newton alsóházi tag 1920. március 30-i felszólalása, amikor a következőket mondta: "Az a bűnük (a magyaroknak - a szerző), hogy ellenünk harcoltak. Ez tökéletesen igaz. De a csehek, a szlovákok, a lengyelek, és a jugoszlávok, s mindazon egyéb népek, akiket mi most barátainkként és tesvéreinkként üdvözlünk, szintén ellenünk harcoltak. Magyarország olyan helyzetben van, mint az az ember, aki agyvérzés következtében bénulást szenvedett és akit most az egykori szövetségesei és alattvalói állandóan rugdosnak és pofoznak."103 1920 márciusában, áprilisában olyan nemzetközi események következtek 103
