Zsiga Tibor: Muravidéktől Trianonig (Lendva, 1996)

A trianoni békeszerződés

lését kezdeményezte. A békekonferencia a magyar küldöttség válaszából kiindulva tizenöt na­pot adott a részletes válaszok, érvek kidolgozására. Mint az később kide­rült, ez kevés volt és további határidőt adott e munkához. A környező orszá­gok értesültek a magyar álláspontról, a területi kérdésekben a népszavazás javaslatáról, ezért közös akcióba kezdtek. Attól való félelmükben, hogy az előzőkben nekik tett területi engedményekben a népszavazás változást hoz­hat, közös álláspontra helyezkedtek. Memorandumot juttatott el a békekon­ferenciához Csehszlovákia, Románia és a Szerb-Horvát-Szlovén állam. Eb­ben ismételten kifejtették Magyarországgal szembeni területi igényeiket és tiltakoztak a népszavazás esetleges elfogadása ellen. A békekonferencia feltételeire a választ a magyar minisztertanács tár­gyalta meg és fogadta el. Alaposságára, részletességére jellemző a terjedel­me: négy vaskos kötetet tett ki. A válasz átnyújtására 1920. február 12-én került sor. Muraköz és Muravidék szempontjából a válasz a következőket tartalmazta: Muraközre és Muravidékre vonatkozóan egyaránt rövid, lényegretörő törté­nelmi, gazdasági indokokat sorolt fel a Magyarországhoz tartozás mellett, de a végső döntést népszavazásra javasolta bízni. A jegyzék a területi rende­zésben a következőkkel zárult: “A magas békekonferencia az önrendelkezé­si elv megadása nélkül nem teheti, hogy népszavazásra ne bocsássa ezen területeken a hovatartozás kérdését.” A magyar válaszjegyzék tartalmazta a népszavazás lebonyolítására vo­natkozó elképzeléseket is. így például a szavazásra jogosultak körének meg­határozását, a nemzetközi felügyeletet, a végrehajtását nemzetközi katona­ság közreműködésével, a módosítandó határok kijelölési módját. A javaslat lényegi kérdése volt az a magyar kijelentés, hogy Magyarország a szavazás eredményét magára nézve kötelezően elfogadja, bármi is legyen annak az eredménye.101 Területi kérdések eldöntésében általánosan elfogadott volt a népszava­zás alkalmazása, több példát is találunk erre. Ilyen lehetőséget kapott a francia-német határon a későbbi időpontra Saar-vidék. Ez a németek győzel­mével végződött. Hasonló volt az eseményekhez közel eső területen Kla­genfurt és környéke osztrák és jugoszláv vonatkozásban. A végeredmény az osztrákoknak kedvezett. De volt Magyarországon is, Sopronban és a kör­nyező községekben. Itt a lakosság a németajkúak többsége ellenére is Ma­gyarország mellett szavazott. A népszavazás elveire és szabályaira tett ma­gyar javaslat megegyezett a békekonferencia közreműködésével lefolyt nép­szavazások előírásaival. 101

Next

/
Oldalképek
Tartalom