Király M. Jutka (szerk.): 50 éves a kétnyelvű oktatás a Muravidéken (Lendva, 2011)

Diákok, tanárok a kétnyelvű oktatásról - Abraham Klaudia: Diákok, tanárok a kétnyelvű oktatásról

sokkal több kifejezés van és gazdagabb a szókincse. Elolvasom az összes kötelező olvasmányt. De szoktam kivenni a könyvtárból is magyar könyve­ket. Még nem tudom, merre indulok tovább, de inkább a magyar irányban gondolkodom. Pentek Patrícia, 1. Sz. Lendvai KÁI, 7.a:- Szlovén az anyanyelvem, otthon szlovénul beszélünk töb­bet, de jó, hogy kétnyelvű iskolába járhatok. Jó a tanítás is, nem érzem, hogy a szlovén anyanyelvem miatt hátrányba kerülnék a magyar órákon. De nem iratkoznék át a magyar első csoportba, nekem itt teszik, és kicsit kevesebbet is kell tanulni, mint a magyar 1-ben, meg a barátnőm is itt van. A mi osztályunkban több a szlovén gyerek, otthon is szlovénul tanulom a leckémet. Tanítónő szeretnék lenni, és talán itt tanítanék. Nekem a szlovén erősebben megy. De büszke vagyok arra, hogy magyarul is tudok. Vajdič Rozalija, az 1. Sz. Lendvai KÁI kémia és biológia szakos tanára:- Szerintem a kétnyelvűség sokat fejlődött a 30 év alatt, éspedig pozitív fejlődésről beszélhetek. Amikor elkezdtem tanítani, nem volt semmi kézzel fogható a kétnyelvűségről, ha magyar kifejezést használtam, akkor a magyar irodalomhoz, tankönyvekhez kellett folyamodnom, el kellett készíteni a saját szótárat az adott tantárgyhoz. Amit én nagy fejlődésnek nevezek az utóbbi 10 évben, az a tankönyvek lefordítása magyarra. Ez a tanulók szem­pontjából is nagyon jó dolog. Különösen a magyar tanulókra gondolok és a vegyes házasságból származó gyerekekre. Tapasztalatból mondhatom, hogy a tanuló elolvassa a szlovén szöveget, utána nagyon sokszor utánaolvassa a magyar szöveget is, ha valami érthetetlen neki. Nagyon jó lenne, ha a tankönyveket úgy lehetne felépíteni, hogy az egyik oldalon lenne a szlovén szöveg, a másikon pedig mindjárt ott lenne a magyar fordítás. Aztán persze a munkafüzetek fordítására is sor kerülhetne. A kétnyelvűséget - a tanulók­nak is mindig mondom - úgy kell vennünk, mint egy nagy előnyt. Negatí­vumokat nem tudok mondani a kétnyelvűségben, én alapvetően optimista vagyok. Vannak azonban tanulók, akiket nem érint a magyar nyelv. Én úgy hiszem, hogy fontos az, hogy mindenki tudja mindkét nyelvet, hiszen itt élünk, s erről szeretek idézni egy romániai újságírót: A kétnyelvűség az élet parancsa, az anyanyelvűség a hűségé. És nálunk ezen a kétnyelvű területen 98

Next

/
Oldalképek
Tartalom