Király M. Jutka (szerk.): 50 éves a kétnyelvű oktatás a Muravidéken (Lendva, 2011)
A kétnyelvű oktatás története - Bence Lajos: A kétnyelvű oktatás története
A kétnyelvű oktatás hatással van a magyar nemzetiségi populáció alakulására. Az általános iskolások létszáma évek óta csökkenő tendenciát mutat. A 2007/08-as tanévben az elsősök száma 16 százalékkal volt kevesebb az előző évinél, míg a középiskolára inkább a stagnálás jellemző. Képünkön a Göntérházi KÁI hat elsőse az első iskolanap izgalmai közepette... kapcsolatos, a nyelvi egyenjogúságot biztosító, a magyar nyelv „formális színtereken” való használatának joga. Más vélemények szerint a „kétirányú kétnyelvűség” (Bernjak E.) fogalma sem kizárt, hiszen elvileg a többségi nemzet tagjai is kétnyelvűek (ún. passzív kétnyelvűség). Az érintkező nyelvek oldaláról pedig a komplementáris, deklaratív „funkcionális kétnyelvűség” a jellemző. Az anyanemzettől való izoláció és a burkolt, az oktatás és a közigazgatás területén lépten-nyomon megmutatkozó asszimilációs politika hatására a többségi nyelv kiszorította a kisebbségi nyelvet a közéleti nyelvhasználat minden területéről, sőt a magánszférából is. Az interkulturalizmusban, illetve a kettős identitás elvében megtestesülő oktatási célkitűzés, mely a kisebbségi különjogok teljes körű gyakorlati megvalósulását jelentené, azonban nagyon korlátozottan valósulnak meg. Utolsó mentsvárként a magyar nyelv a közéleti színterekről való kivonulással a családba vonul vissza. Téves ugyanis az a felfogás, hogy a család nyelvátörökítő szerepét meggyengülése-megingása esetén az oktatás át tudja vállalni. (Bartha Cs.). Egy, a közelmúltban elvégzett felmérés (Bartha Cs.) tanulsága szerint a muravidéki magyar család-nyelv őriz még olyan tartalékokat, amelyek a 52
