Király M. Jutka (szerk.): 50 éves a kétnyelvű oktatás a Muravidéken (Lendva, 2011)

A kétnyelvű oktatás története - Bence Lajos: A kétnyelvű oktatás története

családon belüli nyelvátadást és a magyar nyelv iránti szimpátiát is felerősíthetik. Azonban a kisebbség szervilitására utaló jelek és a többséggel szembeni kisebbségi érzés jellemző tünetei is jelen vannak, nevezetesen például, ha egy nyelvileg homogén csoport egy többségi tag megjelenésével nyelvi kódváltást hajt végre.

Az egyház szerepe a nyelvmegőrzésben elenyésző, hiszen a muravidéki magyarság évtizedek óta egy-két magyar nemzetiségű papot tudott csak adni a közösségnek. Ők is szlovén teológiai oktatásban részesültek. így a nyelvőrző, nyelvmegtartó hatása a római katolikus egyháznak elenyésző. A többi, protestáns felekezet már évtizedek óta szlovén, illetve magyarországi vendéglelkészekre van utalva.

S végezetül hadd álljon itt egyetlen megjegyzés. Egy muravidéki értelmiségi szülő vallomása, aki a nyelvmegőrzés egyetlen esélyét a továbbiakban is a család megtartó erejében látja. Zágorec-Csuka Judit, az aggódó szülő, muravidéki költő fiai jövője kapcsán afelett aggódik: mit visznek tovább abból az anyanyelvből, amit ő maga is szüleitől kapott? „Amiben én hiszek, ők is hinni fognak, amilyen példát mutattam, ők is mutatni fogják, ahogyan én beszélek, ők is ilyen szinten fogják beszélni a magyar nyelvet?” Csupa kérdőjel. A Családom anyanyelve pályázat díjnyertes esszéjének egyik tétele az anyanyelv „vállalását” emeli ki a kisebbségi sorsban élő egyén legfontosabb feladatának. Ez azonban nem történik konfliktusmentesen, néha naponta kell megküzdeni, feladva a „kényelmi helyzetet” azokkal, akik gátolnak az anyanyelv gyakorlásában.

53