Király M. Jutka (szerk.): 50 éves a kétnyelvű oktatás a Muravidéken (Lendva, 2011)

A kétnyelvű oktatás története - Bence Lajos: A kétnyelvű oktatás története

Az anyanemzettel való kapcsolattartásban fontos szerepe volt az új határátkelők megnyitásának. Képünkön a hosszúfalui határátkelő megnyitása.

valamilyen közösségi szintű ülésen valaki a magyar nemzetiségű polgárok közül saját anyanyelvén szólal meg” - írja. Az okok között pedig a nemzeti hovatartozás kinyilvánítása iránti indifferens magatartást, a hiányos magyar nyelvi kompetenciákat jelölik meg, mások ismét a fordítással együtt járó idővesztésre és megkettőződésre hivatkoznak. Olyanok is vannak, akik nem is tudják, hogy magyarul is felszólalhatnak, mert e nyelvi „jogra” nem figyelmeztette őket senki. Göncz, összegezve a nyelvhasználattal együtt járó gondokat és problémákat, így ír: „Van, ahogy van; a közigazgatás terén magyarul csak egynéhány idősebb polgárral beszélgetnek kevésbé fontos, egyéni ügyek kapcsán, míg a legmagasabb szintű ’önigazgatási megnyilvánulásokon’ kétnyelvűségről nem beszélhetünk.” (Göncz, 1998)

A tanulmány megállapítása szerint a magyar nyelv használatának gyakoriságát illetőleg a két nem különbözőképpen nyilatkozott. „A nők inkább hajlanak arra, hogy az anyanyelv rendszeres használatát tulajdonítsák a magyaroknak, mint a férfiak. Főként azokban az esetekben gondolják ezt, amelyek hagyományosan a nők illetékességébe tartoznak. Gyakorisági indexük 10 esetben volt magasabb, mint a férfiaké. Szerintük inkább érvényesül a magyar nyelv az óvodákban, a munkahelyen, a kétnyelvű feliratokban, a kulturális egyesületekben és az iskolákban, az orvosi rendelőben, a templomban, a bíróságon, az autóbuszon és a bankban, mint a férfiak szerint. Ezzel szemben a férfiak csak két - hagyományosan inkább a férfiak érdeklődési

42