Király M. Jutka (szerk.): 50 éves a kétnyelvű oktatás a Muravidéken (Lendva, 2011)

A kétnyelvű oktatás története - Bence Lajos: A kétnyelvű oktatás története

Tanévkezdés Göntérházán 1985-ben. Tizenegy elsős indult iskolába, (fotó: Népújság archívum)- túl egyszerű, sokszor zavaros, értelmetlen, sok helyesírási hibával írt fogalmazások;- a mondatok és gondolatok (események) gyakori ismétlése egyazon szövegen belül;- szövegszerkesztési, megfogalmazási hiányosságok, tudatlanság vagy hanyagság;- pontatlan, gondatlan, felületes írás stb.

Az általános megállapítás szerint a tanulók közléskészsége gyenge. Kicsi szókinccsel, mondatokkal, szószerkezetekkel és szavak ismétlésével, szegényes témaanyaggal, sok helyesírási hibával megírt dolgozatok születtek. A 8. osztályban a négy iskolában a fogalmazásokban előforduló mondatok száma 821; átlag 12-13 mondat, s a mondatok 90 (!) százalékában volt helyesírási, illetve nyelvhelyességi hiba.

Felmerül a kérdés: vajon tényleg a nemzetiségiek politikai „akarata” volt-e elégtelen ahhoz, hogy kezükbe vegyék az ügyet s kezdeményezzék a kétnyelvű oktatás reformját, vagy az akkorra már tabuként kezelt oktatási folyamat miatt nem kerülhetett erre sor? Az e korból származó dokumentumok, kritikai élt is tartalmazó beszámolók, bemutatók tele vannak feltételes módú mondatokkal, igeszármazékokkal.

Az egyik ilyenben olvassuk: „Ez pontosabban azt jelenti, jelentheti, hogy a magyar nyelvet is kötelezően tanulják a többségi szlovén nemzet tanulói,

32