Király M. Jutka (szerk.): 50 éves a kétnyelvű oktatás a Muravidéken (Lendva, 2011)
A kétnyelvű oktatás története - Bence Lajos: A kétnyelvű oktatás története
érdekében, hogy az egész oktatási rendszert fölrobbantsák, mert tudták, ha ez sikerül nekik, utána következik a nyelvi egyenjogúság, majd a magyar nemzetiség részvételének a felszámolása - áll Varga Sándor nemzetiségi politikus visszaemlékezésében. A hetvenes évek A hetvenes években elcsitultak a viharok a kétnyelvű iskola háza táján. Igaz, a hatalom is engedményeket tett, melyek a kétnyelvűség rovására történtek. Az eredmények az évtized végén még lesújtóbbak voltak. Oly módon, hogy - s itt a gyakorlati pedagóguspályám kezdeti szakaszához kapcsolódó tapasztalataimra támaszkodom - a középiskola elsős szlovén, illetve vegyes házasságból származó tanulóinak a nyelvtudása a magyar nyelvi analfabetizmussal volt egyenlő. így az írás- és olvasáskészség határát sem érte el, 8 év magyar nyelvi oktatás után! Kontra Miklós a kétnyelvű oktatási modellekről írott tanulmányában a muravidéki kétnyelvű oktatást a „kevésbé” asszimiláló modellek közé sorolja. A Kárpát-medencében lévő kétnyelvű modelleket és a kétnyelvűséget történelmi emlékekkel terhes fogalomként kezeli: „A trianoni határokon túlra került magyarság a kétnyelvűséggel kizárólag mint az anyanyelvét kiszorító jelenséggel találkozott. (...) Miként olyan iskolát sem sokat látott életében, amelynek nem a kisebbségi magyarok asszimilálása lett volna a célja. A többségi államhatalmak az iskolákat mindig a nemkívánatos kisebbségek asszimilálására használták. Bizonyos különbségek - egyes korszakok között is, de az államok között is - csak a megvalósítás formáinak keménységében fordultak elő.” A Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben vagy a Vajdaságban a kétnyelvű iskolák bevezetésére tett kísérletet a kisebbségi jogok durva csorbításaként élték meg az ott élő magyarok. Ezzel szemben a Muravidéken általános az a vélemény, hogy szükség volt a kétnyelvű oktatás bevezetésére. Mivel magyarázhatjuk ezt? - teszik fel a kérdést a kutatók. Mindenekelőtt a kényszerszituáció, mely később is kényszerképzeteket szült. A szlovén szülők is erre hivatkoztak, amikor a kétnyelvű oktatás ellen felemelték szavukat. Nevezetesen arra, hogy nem volt demokratikus az oktatási formula bevezetése, hiszen az ő beleegyezésük nélkül döntöttek. A kényszer másik jele a magyarságot érintette, hiszen a bűnbakkeresésnél gyakran hivatkoztak arra, hogy miattuk kell a szlovén gyermekeknek is 20
