Király M. Jutka (szerk.): 50 éves a kétnyelvű oktatás a Muravidéken (Lendva, 2011)

A kétnyelvű oktatás története - Bence Lajos: A kétnyelvű oktatás története

A SZLOVÉNIAI MAGYAROK HETILAPJA XII- évfolyam 40. szám Murska Sobota 1969 november 1-én Ára 50 para (50 régi dinár) A kétnyelvű iskolákat nem szüntetjük meg! Lendván járt dr. France Hočevar, a Szlovén Végrehajtó Tanács alelnöke Az elmúlt héten pénteken egynapos látogatáson Lendván járt dr. France Hočevar, a Szlo­vén Végrehajtó Tanács alelnöke, dr. Vladimir Bračič és Bojan Lubej a Végrehajtó Tanács tag­ijai, Ludvik Zajc, a Szlovén Iskolafenntartó Közösség elnöke, Vlado Janžič, a Szlovén Kommu­nista Szövetség Központi Bizottsága titkárságának tagja, Slavko Bohanec köztársasági oktalás- Sgyi titkár, Boris Lipužič, a köztársasági Pedagógiai Intézet igazgatója és dr. Vanek Šiftar szö­vetségi képviselő. A magasrangu vendégek a lendvai iskolafenntartó közösség meghívására lá­togattak Lendvára, és részt vettek az iskolafenntartó közösség végrehajtó bizottságának ülésén. I Az értekezleten meghallgat­ták a közösség egyévi mun­kájáról szóló beszámolót és hozzászólásukkal hasznos ul- Wiutatást adtak a közösség to­vábbi munkájához. Felszóla­lásaik során elmondták azt is, hogy az iskolafenntartó kö­zösség feladata nem csak ab­­>ól áll, hogy elossza a ren­delkezésre álló pénzt, hanem figyelemmel kell kisérnie mind hzokat a problémákat, ame­lyek az oktatás körül felme­rülnek különösen a lendvai községben, ahol az oktatás két Ijhyelvü és a problémák meg­­jóldása bizonyára nagyobb kö­rül követel st krizÖs-Szó sem lehet arról, hogy a kétnyelvű iskolákat beszüntes­sük. A Szlovén Végrehajtó Ta­nácsnak és a társadalmi-poli­tikai szervezeteknek nincs szándékában meghátrálni sem milyen nyomás hatására. Vlsz­­szafelé nincs ut. Egyetértünk azzal, hogy vannak hiányos­ságok ebben az iskolarendszer­ben. Ezeket a hiányosságokat ki kell küszöbölni, nem pedig az iskolát rombolni. Elutasí­tunk minden egyoldalú nyilat­kozatot, nem adhatunk helyet semmilyen nyomásnak, a sovi­niszta kilengéseket pedig eré­lyesen elítéljük. A kétnyelvű iskoláknak továbbra is a tes­­vériség és egyenlőség letéte­ményesének kell maradniok, ez társadalmi célunk és ezért szorgalmazzuk a kétnyelvűsé­get. Ez a Végrehajtó Tanács álláspontja és ezt hozzák tu­domására a lendvai község la­kosságának — mondotta dr. Hočevar. Utána dr. Vladimir Bračič, a Végrehajtó Tanács tagja • ..ólait fel, aki hangsúlyozta, hogy egyetért az elhangzottak­kal. A továbbiakban tájékoz­tatta a jelenlevőket arról, hogy milyen intézkedéseket fogana­tosítottak már eddig a két­nyelvű iskolák helyzetének át­tanulmányozására . A vita e részében felszólalt dr. Vanek Šiftar szövetségi képviselő is. Hangsúlyozta, hogy nem ért­het egyet azzal, hogy egyesek a kétnyelvű iskolák körüli problémákat nem egészen tisz ta és becsületes célokra akar­ják felhasználni. A kétnyel­vűséget nem megszüntetni, ha­nem fejleszteni kell a lendvai községben. Ehhez joga van az itt élő magyar nemzetiségnek, társadalmi rendszerünknek pe dig kötelessége, hogy ezt mi­nél következetesebben valósít­sa meg. Az értekezlet után a ljub­ljanai vendégek ellátogattak az uj lendvai kétnyelvű isko-A Népújság egyik címoldalas tudósítása a kétnyelvű oktatás problematikájáról 1969-ben. meg - még tíz év után is néhány kommunistát külön kell figyelmeztetni erre”- rábízva ezzel a dolgot a pártelvűségre, s arra, hogy az ilyen „demagógiát és viselkedést a pártnak egységesen s elvszerűen el kell ítélnie”. A kétnyelvű oktatás körüli politikai csatározások, mint láthattuk, nem pusztán, sőt egyáltalán nem szakmai-pedagógiai szinten folytak, sokkal inkább különböző érdekcsoportok és politikai csatározások színterében zajlottak, erős ideológiailag túlfűtött hangulatban. Azon túl, hogy a kétnyelvű oktatási modell megmaradt, annak jövőjét illetőleg nem sok jót ígért. Annak ellenére, hogy a határon túlról érkező ausztriai segítség is a kétnyelvűség malmára hajtotta a vizet. Az ellenséges, a magyar nyelv kötelezővé tételét megerősítő döntés azonban tovább rombolta a magyar nyelv presztízsét. S bár továbbra is puffogtak a politikai frázisok a népek barátságáról, a magyar szülők és a pedagógus-állomány újabb leckét kapott félelemből. Az állami párt- és oktatási szervek azonban - a béke újbóli megteremtése érdekében- engedményeket tettek, részben lemondva az eredeti célkitűzésről, a két nyelv és a polgárok egyenrangú kezelésének eszméjéről. Az alkotmánybíró­ság végül 1971 közepén tett pontot a kínos ügy végére. A lendvai községben az ügy próbára tette a társadalmi-politikai fukcionáriusokat. - Azoknak, akik ezt kezdték, rettenetes akcióik voltak, és mindent kihasználtak annak 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom