Király M. Jutka (szerk.): 50 éves a kétnyelvű oktatás a Muravidéken (Lendva, 2011)
Kisebbségi oktatási formák a térségben - Tomka Tibor: Kisebbségi oktatási formák a térségben
Magyar nyelvi oktatás a Vajdaságban A Vajdaság összlakosságában a legutóbbi, 2002. évi népszámlálási adatok szerint 290.207 magyar volt, vagyis a magyarok a tartomány lakosságának 14.24 százalékát képezték. Az 1991. évi népszámlálási adatokhoz viszonyítva a magyarok száma 2002-ig 49.284-gyel, illetve 15 százalékkal csökkent. Sajnos frissebb adatokkal nem rendelkezünk, de feltehetően az elvándorlás miatt a magyarság száma az elmúlt években tovább csökkent, ehhez pedig leginkább az alacsony szaporulat és főként a fiatalok elvándorlása, valamint az asszimiláció különböző formái járultak hozzá. Az 1991. évi és a 2002. évi népszámlálási adatokat összehasonlító elemzés azt mutatja, hogy a tartomány lakosságának nemzeti összetétele egészében véve megváltozott, oly módon, hogy a kisebbségi közösségekhez tartozók száma csökkent, míg a szerbként nyilatkozók száma növekedett. Hat községben a magyarság abszolút többséget alkot: Zentán, Adán, Magyarkanizsán, Kishegyesen, Topolyán és Csókán; illetve két községben - Óbecsén és Szabadkán - relatív többséget alkot. Egyes falvakban, a szórványban is, többségben él a magyar lakosság. A kétmilliós Vajdaság területén gyakorlatilag nincs település magyar nélkül. A Vajdaság etnikai összetételében bekövetkezett változások során olyan községek lakosságösszetétele is megváltozott, amelyekben a magyar nemzeti közösség tagjai képezték a többséget. Vonatkozik ez különösen Apatin, Temerin, Törökkanizsa és Begaszentgyörgy községekre, ahol a menekültek számára 165 A magyarok megoszlása a Vajdaságban.
