Király M. Jutka (szerk.): 50 éves a kétnyelvű oktatás a Muravidéken (Lendva, 2011)
Kisebbségi oktatási formák a térségben - Tomka Tibor: Kisebbségi oktatási formák a térségben
magyar nyelvből és irodalomból tegyék ugyanúgy, mint ukrán anyanyelvű kortársaik ukránból, és ezt az eredményt számítsák be a felvételi pontszámaikba, így esélyeik a felvételikor nem csorbulnának. Emellett a magyar nyelv és irodalom szakra, valamint a magyar tannyelvű iskolák számára képző felsőoktatási intézmények tanítói és óvodapedagógiai szakjaira jelentkező hallgatók számára tegyék kötelezővé az emeltszintű érettségit magyar nyelvből és irodalomból. A szabadabb légkörnek is köszönhető, hogy olyan területeken, ahol 1944 után nem szerveztek magyar tannyelvű óvodákat, iskolákat, a szülők kérésére önálló magyar osztályok indultak. A szórványvidéken megerősödött az intézményi iskolai képzés. Míg a szovjet rendszerben csak Aknaszlatinán, Técsőn, Visken működtek magyar iskolák, úgy 1992 után már Huszton, Rahón, Kőrösmezőn, Gyertyánligeten, Szolyván is indítottak magyar tannyelvű osztályokat. A Felső-Tisza-vidékén főleg a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, a Római Katolikus Egyház, Szolyván a Kárpátaljai Református Egyház, a Szolyvai Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség támogatásával működnek ezek az intézmények. A demográfiai visszaesés, valamint a magyar állam, és így a magyar nyelv presztízse csökkenésének köszönhetően ezen a vidéken is egyre fogy a tanulói létszám. Az ukrán állam eddig sem biztosított jelentős anyagiakat a szórványoktatás fenntartására, így főleg támogatások révén tudták úgy-ahogy fenntartani ezeket a helyenként informális intézményeket. Sajnos az utóbbi években jelentősen csökkentek a magyarországi támogatások. A jelenlegi változások Ukrajna 2005-ben csatlakozott a bolognai folyamathoz, és arra hivatkozva, hogy teljesíteni kell az elvárásokat, módosítottak a felvételik rendjén. Még 2006-ban az akkori szocialista miniszter olyan rendeletet hozott, hogy a felsőoktatási intézményekbe csak ukrán nyelven és nyelvből lehet felvételizni. A felsőoktatási intézmények nem szervezhetnek felvételit, csak az emeltszintű vizsgaközpontokban letett és általuk kiállított, egy évre érvényes okiratok, úgynevezett „szertifikátok” alapján vehetnek fel hallgatókat. 2006-ban a parlamenti választásokon az akkori ellenzék nyert, de nem módosított a rendszeren az új miniszter, aki jobboldali párthoz tartozott, hanem két évre engedélyezte, hogy a szaktárgyakból lefordítsák a teszteket a kisebbségi okta-153
