Kepe Lili (szerk.): Lángot adok, ápold, add tovább… Gondolatok a muravidéki magyarságról (Lendva, 2013)
Balaskó Enikő: Megmaradásunk kulcsa a kultúránk
rekként nem foglalkoztattak olyan dolgok, mint egy intézmény megalakulása. De mégis emlékszem rá valamilyen módon, hiszen magmaradtak élményeim a szavalóversenyekről, csoportos történelmi vetélkedőkről, a Petőfi Sándor Tanulmányi Versenyekről, a Szúnyogh Sándor irodalmi pályázatról, az iskolai néptáncegyüttesről, a Muravidék Néptáncegyüttesben pedig a mai napig táncolok. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy tudjam, emlékezzem rá, ki vagyok. Az általános iskolában és középiskolában sok inger ért: komolyzene, kórusének, népdal, népzene, sztenderd táncok, néptánc... Végül mégis a néptánc ragadott meg leginkább, ezért erről az oldalról, a mozgás oldaláról közelíteném meg a kultúrát. A ritmussal, mozdulattal összekapcsolt tanulási forma igen ősi. Állatutánzó táncokkal ismerték meg az elejteni kívánt vadat, tánc közben gyakorolták a vadászat és a harc művészetét. A csecsemő, akinek énekelnek, altatóznak, mondókáznak, előbb kezd el beszélni, hiszen a mozgással vagy dallammal összekapacsolt ritmikus beszéd sokkal hatékonyabb. A mozgásos elem segít visszaemlékezni. A 21. századi ember életvitele igen megváltozott, és a technológia fejlődésével a gyermekek játékai is. Míg a hagyományos paraszti kultúrában otthon, fából, rongyból vagy kukoricafosztásból készült játéka volt a parasztgyereknek - aki társaival szaladt, ugrált, forgott -, addig a mai gyerek odaül a számítógéphez vagy a tévé elé. Nem csoda, hogy manapság egyre többet hallani diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliában szenvedő gyermekekről. Többek közt ez is bizonyítja, hogy a népi gyermekjátékoknak sokkal nagyobb és fontosabb szerepük van a gyermek fejlődésében, mint azt gondolnánk. A népi játékok a gyermek képességeit és készségeit fejlesztik a játékon keresztül. Játszva alakul ki testtudatuk, fejlődik kommunikációs kompetenciájuk, bővül szókincsük, fejlődik hallásuk, ritmusérzékük, ügyességük, szociális készségük (együttműködés, konfliktushelyzetek megoldása). A játékok csoportmunkára, türelemre és fegyelemre is nevelnek, s nem utolsósorban általuk a gyermek intelligenciája is fejlődik. Régen az érzelmeket is a játékon keresztül gyakorolták, ugyanis „mintha-helyzeteket” teremtettek, a társadalmi szerepeket is szerepjátékokkal képezték le, például eljátszották a lakodalmat.
