Varga József: Muravidéki (hetési) nyelvi és létmorzsák (Lendva, 2015)
4. fejezet. Hetési (muravidéki) magyar közmondások, szólások, szóláshasonlatok. Állandó szókapcsolatok
Muravidéki (hetési) nyelvi és létmorzsák 85 Hetési (muravidéki) magyar közmondások Valószínű, hogy kevesen emlékeznek még azokra az előadásaimra, amelyeket a Muravidéki Magyar Rádió Nyelvművelő adásaiban ismertettem. Azóta tovább kutattam, gyűjtöttem nyelvünk értékes kincseit, díszítőelemeit, vagyis a közmondásokat és az állandó nyelvi kapcsolatokat. Most a közmondásokból szeretnék bemutatni egy csokorra valót. Biztos vagyok abban is, ha ismertetek egyet, rögtön tudni fogják, hogy mi is a közmondás. Például: Aki másnak vermet ás, maga esik bele. Hogy mondanivalómat még könnyebben megérthessék és esetleg élvezzék is, felidézem, hogy mi a közmondás mint állandósult szókapcsolat (klisé): „A közmondás általános vagy tapasztalati igazságot kifejező, rendszerint régi, népi eredetű, gyakran átvitt értelmű, sokszor használt mondat vagy mondat értékű szókapcsolat.” Elsősorban az emberi tanácsokkal, cselekvésekkel, megfigyelésekkel, tapasztalatokkal, ítéletekkel, magatartásformákkal, gondolkodásmóddal kapcsolatosak. Az élő beszédben több típusa érvényesül. Bemutatok tizenöt újabban gyűjtött közmondást hetési (muravidéki) tájnyelven. Mindegyiket értelmezem, illetőleg ismertetem a jelentésüket. 1. Aki át mond, bőt is kö mondanyia. - Aki elkezd valamit, azt folytatnia is kell, vagyis befejezni. 2. Kiécce ad, aki gyorsan ad. - A gyors segítség az igazán fontos segítség. 3. Amilleny a zaggyonisten, ollany a fogaggyisten. - Úgy viselkedünk másokkal, ahogy ők viselkednek velünk. (Nem mondanám, hogy ez keresztényi cselekedet!) 4. Ki mind veti ágyát, úgy alussza álmát. - Általában mindenkinek olyan az életvitele, ahogy maga alakítja. 5. Ajándik luónak ne niézd a fogát! - Az ajándékot nem illik bírálni, értékelni, minősíteni. 6. Némakarásnok nyögis a viége. - Ha valamit nem szívesen csinálunk, abból jó nem származik. 7. A zóma nem esik messze a fájátu. - Általában amilyenek a szülők, olyanok a gyerekeik is. (Bár kivétel mindig akad.)