Varga József: Muravidéki (hetési) nyelvi és létmorzsák (Lendva, 2015)
3. fejezet. Magyar nyelvemlékek
Muravidéki (hetési) nyelvi és létmorzsák 75 A tihanyi alapítólevél Ma a magyar nyelvemlékekről szeretnék beszélni. Mi a nyelvemlék? A nyelvnek különböző korokból származó, hiteles, írott emléke. írásuk módja szerint lehetnek fába, kőbe, téglára vésettek, kéziratok és nyomtatványok. A magyar nyelvre vonatkozóan a szorosabb értelemben vett nyelvemléknek a régi magyar nyelv emlékeit szokták tekinteni, körülbelül a 10. század közepétől keletkezetteket. A kézzel írott vagy nyomtatott nyelvemlékeknek több fő típusa van. Ezek közül felsorolok néhányat, és meg is magyarázom, vagyis értelmezem. Ezt is csak azért teszem, mert később ezek a szavak többször is előfordulnak előadásaimban. Szórványok: ezek idegen szövegben előforduló tulajdon- és köznevek, valamint szókapcsolatok. Ilyen a tihanyi apátság alapítólevele is 1055-ből. Szövegemlékek: a latin nyelvű szövegekben hosszabb magyar nyelvű gondolatok megfogalmazása, jelenléte, például ilyen a latin nyelvű Pray-kódexben a Halotti Beszéd. Mi a kódex? Kézzel írott könyv a középkorban, a 4. századtól a 14. századig. A 13. századig csak pergamenre, de a közhasználatra szántakat később papírra is írták. Kötése általában bőrrel bevont és kapcsokkal erősített két kemény fatábla (innen van a neve is). Az első magyar nyelvű könyv a Ferenc-legendákat tartalmazó Jókai-kódexben található; ez 1440 tájáról való. A legenda is nyelvemlék, a középkori egyházi irodalom egyik válfaja, a szentek életével kapcsolatos csodás történeteknek népszerű stílusú elbeszélése. A középkori magyar kódexekben is számos legenda található, például a Margitlegenda, amelyről majd egy másik alkalommal beszélek. Magyar nyelvű kódexirodalomról aló. század közepéig, a könyvnyomtatás magyarországi elterjedéséig beszélhetünk. Több jelentős kódexünk van. A glossza a középkori kéziratokban a lap szélére vagy a sorok közé írt, az ismeretlen, ritkábban előforduló szavakat magyarázó jegyzet, például a Marosvásárhelyi glosszák (sorok), amelyben 1 + 6, azaz hét sornyi magyar szöveg maradt ránk. A glosszárium több középkori szójegyzék könyvben lévő gyűjteménye. Szójegyzések és felsorolások: Például a Besztercei szójegyzék Drágffy Mária kelengyelajstromát tartalmazza 1516-ból.
