Varga József: Muravidéki (hetési) nyelvi és létmorzsák (Lendva, 2015)
1. fejezet. Dialektológia
36 Dr. Varga József 7. A -nál, -né! (adessivusi) rágós alakokat vizsgálva azt figyelhetjük meg, hogy ez esetben is az -i nélküli forma használatos a muravidéki magyarság mindennapi beszédében és a mesékben. Általában csak a -nál alak 1 nélküli alakját t-ná) fűzik a szavakhoz: Böskiná, királná, asztaná, kertná, baszorkánná, vizná, fáná, ördögná, gángtartuná, enná. Például „A Mária ótámá vut.”; „Akkó ety királná jártom.”; „Az asztaná ütek.”; „Jelenkösztek minygyá a kapuőmá.”; „A gabroncásná vuót a kigyuja.” 8. A -hoz, -hez. -höz (allativusi), a köznyelvben háromalakú hely határozói ragok itteni használatában sem mindig érvényesül az illeszkedés szabálya. Általában -ho, -hó, -hő, -hő. ritkábban -he alakban kapcsolódik a szavakhoz: tuóho, legfiatábbho, ómafáho, lányhó, ahhó, aptyáhó, valakijekhö, beteghő (beteghe), asztalho, pincihö, menyihe (menyihö) stb. Például „Akko magáho hijatta.”; „Fönek-lenek járkátok máj odajértek a zű aptyáhó.”; „Minygyá legejül a Ián gyuogyietásáho foktak.”; „Szót a cséros disznuho.”; „Beteghő kö mennyi.” 9. A diftongusok a muravidéki (hetési) tájnyelvben a mintegy 100 év nyelvhasználatában a vizsgált népmesék szövege alapján a következőket mutatják. Itt főleg az ie, ié, öü, uo, uó, üö, M kettőshangzók érvényesülnek. Például „Ide merte dugnyi a kiépít.”; „Sziép vut, de hát kücsapongú vuót.”; „A gyöü napra meghijta kaszánya.”; „Od vuot egy nagy part.”; „Nem szuót nekije semit se.”; „Eccergyibe gyüöjjön gyorsan.”; „Megküő vennyi ászt a pácát.” Érdekes az óa_diftongus a fóa derikán szószerkeszetben. Például „Akko meglátto ety fóa derikán.” Egyfajta diftongizálódásféle jelenség jön létre bizonyos szavakban, ha két magánhangzó közül kiesik valamilyen mássalhangzó. Ilyenkor keletkeznek az ai, ao, au, eö, ie, öő kettőshangzófélék. Például „Ait monygya nekie.”; „A fóa derika en-naot rostant.”; „Auta ének évadán iedözik magábo.”; „Eöknek a zaptyik ement.”; „Minygyá föőtösztetik fáinnyan ászt.” 10. A birtokos személyragozásra vonatkozó néhány sajátos példa: „Vót nekik egy nagy gazdaságik, ja.”; „Sok kenyerik izs vuót.”; „Lövik izs vuot nekik, tehenik meg nem vuot.”; „Eöknek a zannyik vuót a legszöbbebbik.”; „Lecsuszot a fejikrü a cipra kendüjik.” A hat kiemelt birtokos személyragos főnévnek a köznyelvben a következő a megfelelője: gazdaságuk, kenyerük, lovuk, tehenük, anyjuk és kendőjük. Milyen nyelvtani sajátosság van ezekben a szavakban? Láthatjuk, hogy a többes számú 3. személyre és egy birtokra mutató -uk, -ük, -iuk, -iük személy
