Varga József: Muravidéki (hetési) nyelvi és létmorzsák (Lendva, 2015)
1. fejezet. Dialektológia
Muravidéki (hetési) nyelvi és létmorzsák 37 ragnak a köznyelvben előforduló, különféle hangtani helyzetekhez illeszkedő helyén az egyalakú -jk személyrag érvényesül. Ez a fajta birtokos személyragozás néhány évtizeddel ezelőtt gyakrabban jelentkezett, de napjainkban is előfordul/hat/ a hetési (muravidéki) emberek nyelvhasználatában. Tizenöt érdekes mondatot írtam ki a 22 muravidéki (hetési) magyar népmeséből, amelyeknek mai értelmezését is megadom: Túrta az ipart (Folytatta a mesterségét.). A bor beleütött a feiibe (Megérezte a bor erejét.). Etemetik a gángtartu alá a högyön (Az ászokfa alá temették a hegyen.). Égisz mást eszetek ki neki (Mást találtak ki a számára.). Nem bírok annyi, aszonta (Nem bírok adni, mondta.). Há bizon el is teperik (Elát bizony megeszik, elfogyasztják az ételt.). Otan egy mocsola vót. abba váikát. váikát (Ott egy mocsár volt, s abban vájkált, vájkált.). A három kereskedü evesztette ászt a pállát. hogy mér mentek (A három kereskedő elfeledte, hogy miért is mentek.). Öiött. öiögetött án a zembör (Evett, evegetett ám az ember.). Nem löszü többöbet a zién lányom (Nem leszel többé a lányom.). A gabroncás küimátkoszta a kigyuiát vagy mi az ördöggve vut neki (A garabonciás kiimádkozta a kígyóját vagy mi az ördöge volt neki.). Egy gyerök fon lefeg a fán (Egy gyerek függ fönn a fán.). Észtet miháncst kimonta. aután asztán ki es szállott a talicskábu (Mihelyt kimondta ezt, utána ki is szállt a talicskából.). Lehincüt-lehincüt rá. de meg se mozgut (Többször is rálehelt, de az meg se mozdult.). Akko kisegillek abbú a csérbu fAkkor kisegítelek abból a sárból.). A mondatokban levő táj szavakat külön értelmezem (írásom végén). Egyetértek Juhász Dezső megállapításával, amikor a hetési nyelvjáráscsoportot a nyugat-dunántúli nyelvjárási régióhoz sorolja, hiszen a Muravidék apró falvaiban élő magyarság mai nyelvhasználatában csekély eltérések, különbségek érvényesülnek a szlovén-magyar határ közelségében levő mintegy 30 őshonos magyar település lakosságának nyelvi kommunikációjában. A hetési nyelvjáráscsoporthoz, illetőleg tájnyelvhez való viszony is más-más értéktrenddel és -szemlélettel jut kifejezésre a mindennapok nyelvhasználatában. A Hetés történelme során jelentkezett területi megosztottság, az egyházi és közigazgatási hovatartozás is nagyban befolyásolta a múltban és befolyásolja még napjainkban is a hetési nyelvjárást tudatosan vállaló vagy elutasító kisebbnagyobb közösségek és egyének meggyőződéses szemléletattitűdjét. Vannak, akik nemcsak elfogadják, de büszkén is vállalják „hetésiességüket”. Sokan / meg/tagadják, mások viszont becsmérlően elutasítják azt.
