Varga József: Muravidéki (hetési) nyelvi és létmorzsák (Lendva, 2015)
6. fejezet. A hangutánzó és hangulatfestő szavak
Muravidéki [hetési] nyelvi és létmorzsák 123 A hangutánzó szavak 1. Mai írásomban a hangutánzó szavakat fogom bemutatni. Ezeket szövegkörnyezetben ismertetem, értelmezem. Mit nevezünk hangutánzó szónak? - tehetjük fel a kérdést. A hangutánzás valamely cselekvés, természeti jelenség, folyamat, illetve állat, ember hangjának vagy eszközök, tárgyak keltette jellemző hangoknak emberi beszédhangokkal való érzékeltetése. A hangutánzó szavaknak általában három típusát különböztetjük meg: 1. Valódi hangutánzó szavak; 2. Állatnevek hangutánzó szóból; 3. Gyermek- és dajkanyelvi szavak. Figyeljék meg A grófi szérűn című Ady Endre-vers első versszakát! Idézem: Nyár-éjszakán a grófi szérűn Reccsen a deszka-palánk S asztag-városban pirosán Mordul az égre a láng. A versszak négy sorában két hangutánzó szó van: a reccsen (recseg) és a mordul szavak. A reccsen a deszka-palánk azt jelenti, hogy valaki betörte, eltörte, bezúzta a deszkakerítést. A másik szó, a mordul morgó, sustorgó, pattogó hang, amit a pirosán égő, lángoló gabonakévék keltenek. József Attila írja a Holt vidék című költeményében az alábbi mondatokat, mondattöredékeket: Sűrű csönd ropog...; ...egy ladik... kotyog még...; Zörgő időt vajúdik az erdő.; Csattogó fagy... A ropog, kotyog, zörgő és csattogó szavak a sűrű csönd, kotyogó ladik (csónak), zörgő erdő, csattogó fagy hangutánzó szavai. Petőfi Sándor versében, Az Alföld címűben olvashatjuk: Délibábos ég alatt kolompol...; S a csikósok kurjantása hallik S pattogása hangos ostoroknak. A kolompol, kurjantása és pattogása a gulya (tehéncsorda) kolompolását, a csikósok kuijantását és az ostorpattogást utánzó szavak. Arany János Családi kör című költeményében találjuk: Zúg az éji bogár...; nagyot koppan; Lomha földi békák szanaszét görögnek.;... csapong a denevér...; Rikoltoz a bagoly...
