Varga József: Nyelvhasználat, névdivat (Lendva, 1999)
3. Szlovén, magyar, horvát, "jugoszláv" és egyéb apák, anyák és gyermekeik otthoni (szlovén, magyar, horvát) nyelvhasználata
Kétnyelvűén, szlovénul és magyarul tizenegyen kommunikálnak úgy, hogy elsősorban a szlovén, másodsorban a magyar nyelv jut kifejezésre. Ugyancsak kétnyelvűén, magyarul és szlovénul négyen szólalnak meg, de itt a magyar nyelv érvényesül a szlovénnel szemben. A magyar apák, szlovén anyák házasságában született gyermekek közül testvéreikkel otthon szlovénul négyen, magyarul hárman beszélnek. Kétnyelvűén, szlovénul és magyarul heten érintkeznek úgy, hogy elsősorban a szlovén nyelv jut kifejezésre. Ugyancsak kétnyelvűén, magyarul és szlovénul hárman beszélnek, de itt a magyar nyelv szerepel elsőként a szlovénnel szemben. A magyar apák, szlovén anyák házasságában született gyermekek közül otthon gyermektársaikkal (játszótársaikkal) szlovénul egy sem, magyarul viszont három kommunikál. Kétnyelvűén, szlovénul és magyarul tízen úgy, hogy elsősorban a szlovén, másodsorban pedig a magyar érvényesül. Ugyancsak kétnyelvűén, magyarul és szlovénul öten szólalnak meg, elsőként alkalmazva a magyart, másodikként a szlovént. A magyar apák, szlovén anyák házasságában született gyermekek közül másokkal a családi körön belül szlovénul egy, magyarul pedig három beszél. Kétnyelvűén, szlovénul és magyarul nyolcán kommunikálnak úgy, hogy elsősorban a szlovén, másodsorban a magyar érvényesül. A magyarszlovén kétnyelvű kommunikációban hatan szerepelnek úgy, hogy első nyelvként a magyart, másodikként a szlovént érvényesítik. 3.13. A horvát apák és a magyar anyák házasságában született gyermekek otthoni nyelvhasználata: M% MSZ % SZM % HSZM % MHSZ % Ö a) 1 25 1 25 1 25 1 25 0 0 4 b)0 0 1 25 2 50 1 25 0 0 4 c)0 0 1 25 2 50 0 0 1 25 4 d)0 0 1 25 2 50 0 0 1 25 4 e) 0 0 1 25 2 50 0 0 1 25 4 1 5 5 25 9 45 2 10 3 15 20 34
