Göncz László: Egy peremvidék hírmondói. Mura menti életképek a 20. század első feléből - Nyelv és lélek könyvek (Budapest, 2006)

Határon innen, határon túl…

Hátrányos helyzetben a magyar fiatalok

A többi hasonló jellegű mélyinterjútól valamelyest eltérően, ebben az esetben két testvérrel ismerkedhet meg a kedves olvasó, ugyanis két testvérrel, két személlyel együtt elemeztük a tárgyalt történelmi korszak részben családi jellegű, másrészt a Lendva-vidék múltjára vonatkozó eseményeit.

A Király család Alsólakosból származik, a két testvér, Lajos és Ferenc is ott születtek. Édesapjukat szintén Ferencnek hívták. Édesanyjuk a völgyifalui Nemec családból került az Alsólendva melletti településre. Az idősebb testvér, Király Lajos, az elismert építészmérnök, 1934. november 1-jén, Király Ferenc, a kiváló, Munkácsy-díjas szobrászművész 1936. április 28-án született.

A Király család, a harmincas években még csak az édesapa, aki 1902-ben született, fuvarozással foglalkozott. Földművelésre alkalmas földbirtoka csupán kéthektárnyi volt Királyéknak. Volt időszak, amikor két pár, máskor csak egy pár lovuk volt. Leginkább a híres radányi, azaz radencibeli „háromszívű” ásványvizet szállították a Lendva-környéki kereskedőknek, igénylőknek. Télen szánnal is kellett közlekedni a közkedvelt ásványvízért, bármilyen időjárási viszonyok voltak is, akkoriban dolgozni kellett egy fuvarozónak.

Kisgyermekként többször hallották édesapjuktól a korabeli időjárási viszonyokra vonatkozó adatot, amely szerint 1928 telén olyan hideg volt, hogy a közelben folyó Feketeér patak is befagyott. Az esemény azért volt különleges, mert ez „emberemlékezet óta” nem történt meg. Állítólag akkor még a vadka-88