Göncz László: Egy peremvidék hírmondói. Mura menti életképek a 20. század első feléből - Nyelv és lélek könyvek (Budapest, 2006)

Határon innen, határon túl…

Tíz nap börtönbüntetésre ítélték

Gy u r i c za J ó z s e f n é, leánykori nevén Császár Mária, túlnyomórészt földműveléssel foglalkozó szülei tíz gyermeknek adtak életet, akik közül csupán négyen élték meg a felnőttkort. Mária 1909. szeptember 16-án, Petesházán született. A gyermekkorából leginkább az iskolai évekre emlékszik, különösképpen egy szigorú tanárnőre, akitől néhányszor kikaptak, főleg ha a hittant nem tudták. Természetesen magyar tannyelvű iskolában járta ki az első négy osztályt, hisz e tekintetben a helyzet csak 1919 után változott meg. Azt követően egy Kolarič nevű tanító került Petesházára, aki szintén nagyon szigorú volt, és szívesen és gyakran nézett a pohár fenekére. Ugyan az intézménynek magyar iskolaként kellett volna működni, ám mivel a tanító nem tudott magyarul, ez gyakorlatilag lehetetlen volt. Mária szlovén nyelven megtanult olvasni, a szöveg tartalmát azonban nem nagyon értette. Később aztán már nem volt mód a nyelvtanulásra, hiszen a mindennapi kenyérért már fiatalon nagyon keményen meg kellett dolgoznia.

A vidék Magyarországtól való elcsatolásnak részletesebb körülményeire nem emlékezett, hiszen ő akkor még csak tízéves volt, azt azonban megjegyezte, hogy az egykori Esterházy-féle birtokot abban az időben egy Hertelendy nevű uraság bérelte. A majorban akkoriban ökrökkel művelték meg a nagy földterületeket, amihez számos cseléd is kellett. A földreform révén megkezdődött az urasági földek bérbeadása, de bérlésre csak annak volt lehetősége a petesháziak közül, akinek a neve szlávos hangzású volt. Néhány ilyen család, még ha koráb-56