Göncz László: Egy peremvidék hírmondói. Mura menti életképek a 20. század első feléből - Nyelv és lélek könyvek (Budapest, 2006)

Határon innen, határon túl…

málni, annyira aprólékosan nem tanulmányozta azt. Jerič életútját és munká­ját ismeri és tiszteli, ám sokkal jobban ismerte Jerič öccsét, Jerič Mihaelt, akivel együtt tanult, majd később raboskodott. Camplin meg van arról győződve, hogy a már a húszas évek elején felvető­dő, többé-kevésbé manapság is napirenden tartott muravidéki püspökség lét­rehozásának gondolata fontos és szükségszerű feladat, egyre időszerűbb, és szerinte előbb-utóbb meg is kell azt valósítani, hogy a püspökök és az egyház­kerületi adminisztráció közelebb kerüljenek a hívekhez és a konkrét munká­hoz. Pontosan emlékszik rá, hogy a két világháború között Muraszombatban még nagy számban éltek magyarok. Diákként ő ugyan viszonylag ritkán ke­rült velük kapcsolatba, ám jelenlétüket tapasztalta. Az akkori római katolikus papság jelentős része szlovén érzelmű volt, véleménye szerint azért is, mert aktívan szerepet vállalt a vidék elcsatolásában. Az evangélikus lelkészek viszont magyar érzelműek voltak. Neki kapcsolatai voltak más felekezetek lelkészeivel is, így az evangélikusokkal, sőt a rabbival is. Az evangélikus papok magyar ori­entálódását nem ítéli el, hiszen a kötelékek korábban több száz évig összekap­csolták a vidéket a történelmi Magyarország egészével. A különböző elemzé­sek, a nemegyszer ma is kinyilvánított vélemények Camplin szerint eltúlozzák az evangélikusok két világháború közötti, negatív jelenségként feltüntetett magyar hovatartozását. A papi pályára lépése szempontjából meghatározó volt az egykori bagonyai plébános, Iván Basa befolyása és ösztönzése, majd később (mikor édesapja meghalt) a támogatása is. A segítsége nélkül nem folytathatta volna tanulmá­nyait. Camplint 1935-ben a maribori székesegyházban Tomažič püspök szen­telte pappá. A püspök nagyon kedvelte őt, egy ideig Camplin a püspök titkára is volt. AII. világháború kezdetén Camplin Iván Péterhegyen (Gornji Petrovci) volt megbízott plébános. Amikor 1941 áprilisában a magyarok átvették a németek­től a vidék feletti fennhatóságot, a szlovének lakta vidéken a miséken, illetve szertartásokon ismét a muravidéki nyelvjárást (az ún. vend nyelvet) követelték, 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom