Göncz László: Egy peremvidék hírmondói. Mura menti életképek a 20. század első feléből - Nyelv és lélek könyvek (Budapest, 2006)

A II. világháború poklában

A legszörnyűbb a ,,haldlmars” volt

Fürst (szül. Deutsch) Erzsébet 1928. június 26-án, Lendván született, zsidó családban. Édesapjának kocsmája volt a városban, a mai Vasút utcában, amelyet egy időben Aranyszarvasnak neveztek. Korán elveszítette édesanyját, Drandl Rozáliát. Akkor a kis húga mindössze húsz hónapos volt. E tragikus esemény nagyon megviselte az akkor kilencéves Erzsébetet. Kisgyermekként főleg a zsidó családokat ismerte a városban közelebbről, többek között Blauékat, Bartosékat, akikkel viszonylag szoros kapcsolatot ápoltak. Deutschék - Erzsébet szerint - nem voltak különösképpen gazdagok, de megélhetési gondokkal sem küzdöttek.

Erzsébet hatéves korában kezdett iskolába járni. Az alsólendvai elemi iskola befejezése után, amelyben a tanítás szlovén nyelven zajlott, 1943-ban a polgári iskola négy osztályát is befejezte. Azt követően szeretett volna továbbtanulni, például gimnáziumban, ám az ún. numerus clausus (a zsidó lakosság tanulásának és egyéb érvényesülésének visszaszorítása, drasztikus korlátozása) miatt erre nem volt lehetősége. Az 1941-ben bekövetkezett politikai változások után a tanítás nyelve természetesen magyar lett. Deutschék, akárcsak a legtöbb alsólendvai zsidó család, otthon és környezetükben mindig magyarul beszéltek. Egyébként a szlovén nyelvet is jól megtanulta már gyermekként, és nyelvi ellentétekről, illetve abból adódó konfliktusokról a tárgyalt időszakot illetően nem tud.

A Deutsch család Erzsébet szerint nem volt buzgón vallásos, csak a legna216