Göncz László: Egy peremvidék hírmondói. Mura menti életképek a 20. század első feléből - Nyelv és lélek könyvek (Budapest, 2006)

Határon innen, határon túl…

meg, azon belül csak kis lehetőség volt bizonyos differenciálásra. Több olyan téma, illetve kérdés volt, amiről nem volt divat (magyarán: nem szabadott) beszélni. Sokszor került olyan helyzetbe, hogy azt kellett tanítania, amit előírtak, holott magában egészen mást gondolt, illetve meg volt győződve a tanterv szerinti állítás ellenkezőjéről. Ha másképpen cselekszik, az állásával játszott volna. Másrészt a magyar nyelv és irodalom keretében többször megpróbált néhány vitatott politikai és történelmi kérdést hitelesen bemutatni. Az 1848-as eseményekről például korábban lehetett a Muravidéken hitelesen szólni, mint Magyarországon. A hatvanas évektől Március 15-én rendszeresen - ugyan a szlovén kultúrünnep analógiájára - magyar kultúrünnepet rendeztek. Aztán különböző filmek elemzésével is próbált tényleges értékteremtést végezni. Mária a gyermekeknek több színdarabot is betanított (pl. a Krumplimiskát).

Sajnos volt néhány tanító, aki - többnyire a magyarok rovására - különbséget tett a két nemzethez tartozó gyerekek között.

Vucsák, azaz Pleischmidt Mária az Őrségben ténylegesen otthonra lelt, beilleszkedett az ottani környezetbe, megszerette az ottani embereket, azok tájszólását (amelyet nagyon szépnek tart).

(Az interjú 2004. február 20-án készült.)

104