Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
I. Fejezet: A Muravidék és kétnyelvű oktatása - Elizabeta Bernjak: Hipoteze o reformi dvojezičnega šolstva v Prekmurju
Elizabeta Bernjak BOURDIEU, P. 1991. Language and Symbolic Power. Cambridge Mass.: Harvard UP. CUMMINS, J. 2000. Language, Power and Pedagogy: Bilingual children int he Crossfire. Clevedon: Multilingual Matters. FINKBEINER, C. 2002. Lehren und Lernen in zwei Sprachen. Bilingualer Unterricht. Hannover: Schroedel Verlag. FISHMAN, J. A. 1991. Reversing Language Shift: Theoretical and Empirical Foundations of Assistance to Threatened Languages. Clevedon: Multilingual Matters. GAL, S. 1998. Language ideologies and linguistic boundaries: the semiotics of differentiation. Sociolinguistics Symposium 12. London 1998. március 26-28. GÖNCZ Lajos 1985. A kétnyelvűség pszichológiája: A magyar-szerbhorvát kétnyelvűség lélektani vázlata. Újvidék: Forum. KONTRA, M„ PHILIPSON, R„ SKUTNABB-KANGAS, T„ VÁRAD1, T. szerk. 1999. Language: A Right and a Resource: Approaching Linguistic Human Rights. Budapest: Central European University Press. MAY, S. 2001. Language and Minority Rights: Ethnicity, Nationalism and rhe Polities of Language. Harlow, England: Longman. LANSTYÁK István 1998. Nyelvünkben - otthon. Dunaszerdahely: NAP Kiadó. RAUTENHAUS, H. 2002. Prolegomena zu einer Didaktik des bilingualen Sachfachnterrichts. Beispiel: Geschichte. In: Bach, G. - Niemeier, S. szerk., Bilingualer Unterricht. Frankfurt am Main: Peter Lang Verlag. SKUTNABB-KANGAS, T. 1997. Nyelv, oktatás, kisebbségek. In: Budapest: Teleki László Alapítvány Könyvtára. (Kisebbségi adattár VIII.). SKUTNABB-KANGAS, T. 2000. Linguistic Genocide in Education - or Worldwide. HIPOTÉZISEK A MURAVIDÉKI KÉTNYELVŰ OKTATÁS REFORMJA KAPCSÁN A tanulmányban a szerző a muravidéki kétnyelvű oktatás problematikáját tárgyalja, amely hosszú éveken át a kisebbségi és a többségi nemzeti közösség tagjai számára a kétnyelvű oktatás példaképét képezte. Az alkotmányilag és törvényileg biztosított kétirányú kétnyelvű oktatási modell megvalósítása a kisebbségi nyelv megőrzése és fejlesztése, valamint a többségi közösség tagjai optimális kisebbségi nyelv elsajátítása szemszögéből nagy hiányosságokat mutat. A kisebbségi és a többségi tanítási nyelv egyenjogú státusza ellenére ebben a modellben nem tud érvényesülni a két tanítási nyelv egyenrangúsága. A kilencosztályos kétnyelvű általános iskola első és részben második harmada kivételével a harmadik harmadban és a kétnyelvű középiskolában a két tanítási nyelvre a nem egyenrangú státusz jellemző, azaz az arány 80 : 20% a többségi nyelv javára. Ennek következménye a kisebbségi szaknyelv hiányossága, ami kedvezőtlen hatással van a közéleti nyelvhasználatra. A szerző továbbá a meglévő kétnyelvű oktatási modell módosítási lehetőségét vázolja 136
