Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
I. Fejezet: A Muravidék és kétnyelvű oktatása - Kolláth Anna - Varga István Štefan - Göncz Lajos: Magyar 1 vagy magyar2? Tannyelvválasztás a Muravidéken. Útmutató a kisebbségi helyzetű szülőknek és pedagógusoknak
Kolláth Anna - Varga István Štefan - Göncz Lajos mellék olasz kisebbségének oktatási modellje). Ez anyanyelvmegőrző program: az anyanyelv megtartása és fejlesztése szempontjából jó eredményekhez vezet, a többségi nyelv fejlődését pedig az iskolán kívül a környezet is erősen serkenti. Az anyanyelvű oktatás a hozzáadó kétnyelvűségi helyzet elemeit növeli. 2. Mit mérlegeljen a szülő, amikor az oktatás nyelvéről dönt? A fenti ismeretek tükrében vázoljuk azokat a szempontokat, amelyeket a szülőnek mérlegelnie kellene, amikor arról dönt, hogy gyerekét milyen tannyelvi csoportba íratja. Az elmondottakból világos, hogy a tannyelv megválasztása elsősorban identitásformáló és esélyegyenlőséget növelő hatása miatt fontos. Az identitás (az egyén tudása arról, hogy bizonyos társadalmi csoportokhoz tartozik, ez számára érzelmi kötődés és érték) a megélt tapasztalatok révén alakul ki. így magától értetődő, hogy a választott tannyelv vagy tannyelvi csoport és az oktatott tartalmak a tanulók identitásformálásának meghatározó tényezői. A szülő tehát, amikor tannyelvet vagy tannyelvi csoportot választ gyerekének, döntő módon befolyásolja identitásának alakulását. Sok szülő gyakran nincs teljesen tisztában döntésének következményeivel. Az iskolának mint intézménynek és az oktatási szakembereknek kötelességük ezekről megfelelően informálni a leendő kisiskolások szüleit, hogy így is hozzájáruljanak a szabad identitásválasztás jogának gyakorlásához. Egyértelmű, hogy a szülő kizárólagos joga olyan tannyelvi csoportot választani gyermekének, amely szerinte leginkább szolgálja annak boldogulását. Ahhoz azonban, hogy ez a gyerek egész további életútját, lelki fejlődését, közösségi és családi kapcsolatait nagymértékben befolyásoló fontos döntés valóban a gyerek javát szolgálja, a szülőnek sok mindent mérlegelnie kell. Első lépésként az elvárásait kellene megfogalmaznia a gyerek (nyelvi és egyéb) fejlődését illetően, és élnie a felkínált lehetőségekkel. Nem valószínű, hogy sok olyan szülő akadna, aki kisebbségiként ezt ne úgy fogalmazná meg: azt szeretné, hogy gyermeke mindkét nyelvben anyanyelvi színtű jártasságokat szerezzen, illetve magas fokú kétnyelvűséget fejlesszen ki. Sok szülő abból indul ki, hogy a gyerek az anyanyelvét a családban már úgyis megtanulta, ezért a szlovén anyanyelvi csoportban a többségi nyelvet gyorsan hozzátanulja, és így mindkettő birtokába jut. Ma már azonban tudjuk (ismerve a felcserélő és a hozzáadó kétnyelvűségi helyzetek hatásait, ill. a nyelvek elsajátításában jelentkező kölcsönhatásokat), hogy ez a jóhiszemű, de naiv elképzelés leggyakrabban nem két nyelv birtoklásához, hanem - számos más 118
