Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
I. Fejezet: A Muravidék és kétnyelvű oktatása - Kolláth Anna - Varga István Štefan - Göncz Lajos: Magyar 1 vagy magyar2? Tannyelvválasztás a Muravidéken. Útmutató a kisebbségi helyzetű szülőknek és pedagógusoknak
Magyarl vagy magyar2? Tannyelvválasztás a Muravidéken körülménytől függően - erősen a másodnyelv dominanciájához, távlatilag esetleg nyelvcseréhez és a nemzetiség feladásához vezet. Anyanyelvi tudásában a gyerek megmarad az otthonról hozott anyanyelvjárási változatában (amely miatt majd később más színtereken nem is meri vagy nem akarja használni anyanyelvét; ugyanakkor képtelen lesz azt saját gyerekére átörökíteni, vagy a továbbadást nem is érzi szükségesnek). Sok szülő mégis úgy dönt, hogy gyermekét a szlovénl-es csoportba íratja. Az iskola és a szakemberek feladata ilyenkor informálni a szülőt: ahhoz, hogy a két nyelv nagyjából egyforma szintig felfejlődjön, a két nyelv és kultúra hatásainak nagyjából egyenlő intenzitással (50-50%-ban) kell hatniuk a gyerekre. Amennyiben az egyik nyelv használata csak a családra és a legszűkebb környezetre korlátozódik, az élet minden más területén pedig a másik nyelv és kultúra hatásai érik a gyereket, világos, hogy az első nyelv elsorvad, és helyét az erősebb hatású nyelv veszi át. A második nyelv anyanyelvként való tanulása (a szlovénl-es csoportban) gyakran ilyen felcserélő helyzethez teremti meg a feltételeket, még akkor is, ha a szülők önszántukból, és nem kényszerből tették meg ezt a lépést. Azzal, hogy a szülő szlovénl-es csoportba íratja magyar anyanyelvű gyermekét, radikális változást idéz elő a gyerek nyelvi környezetében: addig elsősorban az anyanyelv fejlődését serkentette a környezet, ezután pedig a második nyelv fejlődéséhez alakulnak ki a megfelelő feltételek. Ennek az a következménye, hogy az első nyelv fejlődése megtorpan, sorvadni kezd, helyébe egy másik nyelv lép, amely azonban késéssel kezd el (intenzívebben) fejlődni. Az egyén adottságaitól függ, hogy mikor, vagy egyáltalán felfejlődik-e olyan szintre, mintha születésétől fogva ezt a nyelvet fejlesztették volna. Ez a törés a beszéd fejlődésében (az egyik leépül, a másik késve fejlődik) a gondolkodásra és annak fejlődésére is kihathat, hiszen a beszéd és a gondolkodás szoros kapcsolatban vannak egymással. A szülőnek tehát, ha valóban magas fokú kétnyelvűséget szeretne kifejleszteni gyerekében, döntésével a hozzáadó kétnyelvűségi körülmények megteremtését kellene segítenie. A szlovénl-es csoportot választva pedig éppen a felcserélő helyzet kialakulásához járul hozzá, hiszen az anyanyelv második nyelvként való tanulása (a magyar2-es csoportban) éppen a dominanciaváltás katalizátora. Egyes szülők az általános iskola felsőbb osztályaiban (a 4. iskolaévtől) vagy a középiskolában „irányítják át” a gyereket a magyar anyanyelvi csoportból a többségi nyelvibe. Az átirányító programok hatásai hasonlóak a befullasztási programok hatásaihoz, csak valamivel enyhébb formában jutnak kifejezésre. Mai ismereteink tükrében tehát (leszámítva azokat az eseteket, amikor a szülők tudatosan és átgondoltan nyelv-, kultúra- és identitáscserét akarnak 119
