Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
I. Fejezet: A Muravidék és kétnyelvű oktatása - Pusztay János: A terminológia szerepe a nyelvek fennmaradásában
Pusztay János A politikai-társadalmi-tudományos - vagyis a terminológia-igényes - szinten már csak azok a nyelvek működnek, amelyeknek - legalább regionális - államnyelvi státuszuk van. A helyzet azonban még itt sem egyértelmű. Svéd szakemberek szerint komolyabb politikai vagy tudományos kérdésről már inkább angolul, mintsem svédül beszélnek. (Az oroszországi finnugor nyelvek helyzetét illetően Id. a 2. pontot.) Fontos megállapítás, hogy ha egy nyelv kiszorul egy használati területről (pl. politika, tudomány), akkor megkezdődik a nyelv eróziója, s a folyamat nehezen állítható meg (RANNUT et al. 2003: 106). 2. Oroszország finnugor nyelveinek példája Az Oroszországban beszélt finnugor nyelvek közül ötnek van regionális államnyelvi funkciója: a két mordvin nyelvnek (moksa, erza - 1998), a marinak (1995), a kominak (1992) és az udmurtnak (2001).* 2 A törvények szerint az adott finnugor köztársaságban az őslakosság nyelve egyenrangú az orosszal, ám a valóság messze van a törvény betűjétől és szellemétől. A közoktatásban a finnugor anyanyelven mindössze az első néhány osztályban folyik tanítás, ha egyáltalán - főként falusi iskolákban. A felsőbb osztályokban a finnugor nyelv ezekben az iskolákban is tantárgy, általában kevesebb óraszámban, mint egy idegen nyelv. Az írott sajtó megjelenik finnugor nyelveken, mint ahogy a rádióban és a televízióban is vannak finnugor nyelvű műsorok. Ezek mennyisége és tematikus-nyelvi színvonala - a helyi értelmiség szerint - azonban kívánnivalót hagy maga után. Szépirodalmi művek jelennek meg - bár a statisztikák szerint egyre csökkenő mértékben - finnugor nyelveken. A gazdasági nehézségek és a privatizáció éppen a könyvkiadást és a könyvterjesztést sújtják legjobban. A finnugor nyelvű könyvek alig jutnak el a falvakba, ahol a finnugor népesség nagyobb része él. Igaz, hogy falun alacsonyabb iskolázottságú rétegek laknak, amelyek irodalom iránti érdeklődése nem magas. CapaHCK, 2008, 245 (erza); Mokuihh H. cp., JIy3rHH A. C.: Mopdeamne. CapaHCK, 2008, 213 (moksa); KjieMeHTbeB, E. H.: Kapejiu. l lepo iaBoacK, 2008, 243; Klementjev, J. I.: Karjalazet. Petroskoi, 2008, 253; Klementjev, J. I.: Karjalaiset. Petroskoi, 2008, 252. 2 A Karjalai Köztársaságban is elfogadták a karjalai nyelv regionális államnyelvi szerepét biztosító törvényt (2004), ám nem léphetett életbe, mert az orosz alkotmány - alapvető emberi-nyelvi jogokat sértő - kitétele szerint államnyelvet csak cirill betűkkel lehet írni, a karjalait pedig hagyományosan latin betűkkel írják. 92
