Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
I. Fejezet: A Muravidék és kétnyelvű oktatása - Gróf Annamária: A lektori órák jelentősége a kétnyelvű diákok magyar nyelvi fejlődésében
Gróf Annamária Anyanyelvi szint (C1+, C2) Az anyanyelvi csoportokban is adódnak helyesírási gondok, de itt inkább a szaknyelvi fejlesztésre helyezzük a hangsúlyt, illetve olyan általános nyelvi fejlesztésre, mely lehetővé teszi a magyar nyelv és a szaknyelv magasabb szintű birtoklását is, elősegítve ezáltal használati lehetőségeinek kiterjesztését. A reál csoportban van kémia, közgazdaságtan, szociológia, matematika, földrajz és történelem szakos hallgató is, tehát mindenki foglalkozik mindenkinek a szaknyelvével, így nagymértékben fejleszthető a szókincs. Házi feladat írására itt sem számíthatok, tehát az órán kellene minden készséget fejleszteni. A hallgatók beszédkészsége jó, hiszen általában a magyar nyelvet használják mindennapjaik során, illetve könnyen váltogatják a két nyelvet a különböző szituációkban. Viszont sokan úgy érzik, egyik nyelvet sem birtokolják tökéletesen, ezért nehezebb bizonyos összetettebb tartalmak megértése. A magyar elsőnyelvü diákok is sokszor váltanak szlovénra, ha a társaságban a magyar gondot okoz, az órákon kívül nincsenek soha rászorulva/rászorítva arra, hogy anyanyelvükön fejezzék ki magukat, ezért szeretném őket egy rövidebbhosszabb magyarországi tartózkodás felé orientálni, akár egy nyári egyetem keretében, mert ott kénytelenek lennének használni anya- vagy környezetnyelvüket. Jó példa erre, hogy legalább két hónapba telik az újonnan csatlakozott hallgatókat is rávenni, hogy egy ismeretlen szót ne fordítsanak rögtön le szlovénra, hanem próbálják meg megmagyarázni, körülírni a jelentését. Nagyon óvatosan szabad csak terelni a hallgatókat azon nyelvi kompetencia kialakítása felé, amely képes különbséget tenni a muravidéki nyelvváltozat és a közmagyar standard között, a magyar nyelv presztízse Szlovéniában így is évről évre csökken. Betudható ez a muravidéki nyelvváltozat nyelvjárásiasságának és archaikusságának, a magyarországi magyarok rosszabb anyagi helyzetének, de leginkább annak, hogy a beszélők sokszor nem tudják elérni a nyelv használatának legalapvetőbb célját, a jól funkcionáló kommunikációt, azaz a megértést és a megértetést. Szlovén anyanyelvű diákjaim nagy része muravidéki szlovén nyelvjárásban beszél, ám az iskoláikban a standard nyelvváltozattal is találkoztak. Ez teljességgel nem mondható el a magyar anyanyelvüekről, mert nem minden tanító használja a standard magyar változatot, sőt, vannak, akik nem vagy csak nagyon alacsony szinten beszélnek magyarul annak ellenére, hogy törvény írja elő kétnyelvű tanítók alkalmazását a kétnyelvű iskolákban. Pragmatikával foglalkozva hadd említsem meg, hogy sokszor nagyon szlovén módon oldanak meg bizonyos beszédaktusokat a muravidéki magyar hallgatók. Az udvariassági elemek teljesen eltérőek a megszokottól, és nagyon nehéz diákfejjel megtanulni, hogy érteni és tudni kell a standard udvariassági szokásait is, mert félreértik az embert, és rossz következtetéseket vonnak le 72
