Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
I. Fejezet: A Muravidék és kétnyelvű oktatása - Kolláth Anna: Két nyelv és oktatás
Kolláth Anna az anyanyelvbe való bezártság megszüntetésének is, a szükséges integráció megteremtésének, amely nélkül elképzelhetetlen lett volna a jövő. A muravidéki nemzetiségi iskolákat így 1959-ben felváltotta a kétnyelvű oktatás, bevezetését az új oktatási törvény tette lehetővé. A programváltás körülményeiről napjainkban egyre több szó esik (lásd pl. Göncz László tanulmányát ebben a kötetben). Hajós Ferenc szerint a kisebbségi kérdések rendezése mindig a legmagasabb szlovén politikai elit és a helyi, azaz a (progresszívabb) muravidéki szlovén politikai erők kompromisszumától függött az ötvenes-hatvanas években. A felkínált kétnyelvű modell esetleges elutasítása még inkább összeroppantotta volna a nemzetiségi oktatást, jóllehet vitathatatlan, hogy az új modell melegágya a magyarság asszimilációjának. A beolvadás folyamatát viszont mindenképpen lassította. A sok, főleg módszertani következetlenség kiküszöbölésének lehetőségét akadályozta az a tény, hogy a szlovén lakosság körében komoly ellenzői voltak (a magyar szülők elég közömbösen viszonyultak hozzá), így sok esetben a modell egészére nézve káros kompromisszumok is születtek (Göncz László 2006: 172-174; 103-104). A programot előkészítő oktatási szakemberek és politikusok ma már azt is hangsúlyozzák, hogy az új program bevezetését semmiféle előzetes felmérés nem előzte meg, a tanítók semmilyen módszertani utasítást nem kaptak induláskor, csak magukra számíthattak minden nyelvi és szakmai probléma megoldásában. Kezdetben a magyar gyerekek voltak könnyebb helyzetben, hiszen ők már korábban tantárgyként tanulták a szlovént a nemzetiségi osztályokban, a szlovénok viszont a magyart nem. A helyzeten enyhített, jó motivációnak szánódott pl. az az előírás, miszerint a szlovén gyereknek magyarból, a magyar gyereknek szlovénból egy jeggyel jobbat kellett adni annál, mint amit érdemelt. A mindkét nemzet számára egyaránt kötelező jelleggel működő kétnyelvű oktatástakét nyelv megőrzésének kétirányú/egyenrangú modelljeként tartják ma is számon (dvosmerni model ohranjanja dveh jezikov). Albina Neéak-Lük (1989: 11) Mackey rendszerében helyezi el ezt az oktatási formát. A kétutas (two-way dual/bilingual; kéttannyelvű) modell a kétnyelvű oktatási programok tipológiájában az erős hatékonyságú kétnyelvű oktatás egyik fajtája (Baker 1996; Garcia 1997). Az utóbbi időkben ezeket - a fogalom kiterjesztésével, hiperonimává alakításával - kétutas i m m e r z i ó s (belemerítéses; two-way immersion: TWI) oktatásnak is nevezik (Garcia 2002, Cathomas 2005: 97). 5. A kétnyelvű oktatás muravidéki (immerziós) modellje Az immerzió a kétnyelvűség elérésének egyik leghatékonyabb oktatási módszere. Kanadából származik, a többségi diákok kisebbségi nyelven való oktatására 42
