Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
2. Fejezet: A kétnyelvű oktatás Kárpát-medencei kontextusai - Szoták Szilvia: Van jövőkép? Gondolatok az ausztriai magyarság kétnyelvű oktatásához
Van jövőkép? Gondolatok az ausztriai magyarság kétnyelvű oktatásához Ezzel a magyar népcsoport lélekszámban a legnagyobb kisebbséggé nőtte ki magát, megelőzve az Ausztriában hivatalosan elismert karintiai és stájerországi szlovéneket, burgenlandi horvátokat, romákat, bécsi szlovákokat és bécsi cseheket.1 Az ausztriai magyarokat eredetüket tekintve két csoportra osztjuk: 1. A 10-12. században határőrfeladatok ellátására a nyugati határvidékre telepített burgenlandi magyarok csoportja az I. világháborút lezáró Párizs környéki békekötés alapján került az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásával osztrák fennhatóság alá, s ezzel többségi státuszból kisebbségibe. Az utolsó cenzus alkalmával 6 641 főt számláló burgenlandi magyarság kétharmada napjainkban két nyelvszigeten él: a Felső-Őrség három településén — Felsőőrben, Alsóőrben és Őriszigeten - és a Közép-Burgenlandban fekvő Felsőpulyán, míg a fennmaradó egyharmadnyi lakosság szétszórva 156 településen. 2.2. A Burgenlandon kívül élő magyarok ausztriai léte különböző vándorlási vagy menekülési hullámok eredménye. A Bécsben elő magyarok jelenléte például a középkorig visszavezethető, s ez részben a bécsi és a magyar városok polgárai közötti családi kötelékeknek köszönhető, részben a Bécsben tanuló diákok népes seregének. A hivatalosan népcsoportként is elismert Bécsben és környékén letelepedett migráns eredetű diaszpóra létszáma 15 435 főt tesz ki a 2001-es cenzus adatai szerint. A tartományi székhelyeken élő, ugyancsak migráns eredetű magyarul is beszélő lakosok száma 18 507. A hatályos törvények szerint ez utóbbi csoport nem tartozik bele a hivatalosan elismert magyar népcsoport létszámába. 3. Vonatkozó jogszabályok 3.1. A kisebbségekre vonatkozó alapjogokat elsőként az Osztrák-Magyar Monarchia 1867/142-es számú állami alaptörvénye fogalmazott meg. Ezt követte a St. Germain-i Államszerződés 1920/303-as, majd az 1955-ös Államszerződés 1955/152-es törvénye. Ez utóbbi népcsoportként csak a burgenlandi horvátokat és a karintiai, stájerországi szlovénokat ismerte el. A magyar kisebbség szempontjából a jelenlegi kisebbségpolitikai szabályozás alapját képező kerettörvény, az 1976-os népcsoporttörvény (Volksgruppengesetz) vált jelentőssé, mert hivatalosan is elismerte ausztriai népcsoportként a burgenlandi magyarságot, s népcsoporttanácsok létrejöttét támogatta. A jelenleg 16 fővel működő magyar népcsoporttanácsnak mindössze javaslattételi joga van. A 2000-ben 1 Ez annak köszönhető, hogy aki 10 évig Ausztriában tartózkodik, az megkapja az állampolgárságot. Gyakorlatilag ezzel magyarázható, hogy évtizedek óta szinte nem csökken a burgenlandi magyarság száma sem. 305
